Németország a gazdag, nem a németek

Németország a gazdag, nem a németek

Miközben Németország export-világhatalom és az eurózóna legerősebb tagállamának számít, amelynek gazdasági mutatói továbbra is ígéretesek – a lakosság egy jelentős része ebből nem profitál. Eleve a mostani német gazdasági siker arra a politikára vezethető vissza, amely a 2000-es évektől leszorította a béreket: a német reálbérek ma alig magasabbak, mint 1992-ben voltak. Míg számos euróországban a gazdasági növekedéssel azonos mértékben nőttek a bérek (franciáknál, olaszoknál vagy hollandoknál azt is meghaladóan), a német gazdasági szereplők célja a bérköltségek leszorítása volt. A berlini kormányt még Gerhard Schröder alatt kezdték el fenyegetni a gazdasági körök: vagy csökkennek a bérköltségek, vagy számos német cég továbbáll a kelet-európai országokba. Schröder emiatt hirdette meg az Agenda2010 csomagot, amely a német jóléti államnak vitt be jelentős ütést.

Ma emiatt ugyan történelmi mélyponton van a munkanélküliség, de több mint hétmillió ember nem tud kijönni a fizetéséből, és több százezren vannak úgynevezett minijobokba kényszerítve: papíron van munkájuk, de nincs megélhetésük. Orbán Viktor közmunkaprogramjához hasonló intézkedés volt ez. A következmények láthatók:

az átlag német ember szegényebb, mint az Európai Unió átlaga.

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala közzétette a lakosság vagyonára vonatkozó adatokat. Ebből kiderült: Németország csak a tizenkettedik helyen áll. Egy átlag belgának majdnem négyszer annyi vagyona van, mint egy átlag németnek: a német átlagvagyon ma 51 ezer euró körül van. A németeket még a portugálok, az olaszok, a spanyolok, a szlovákok és a szlovénok is leelőzik személyes vagyon tekintetében. Ez leginkább azzal függ össze, hogy míg a mediterrán vagy kelet-európai országokban a lakosság több mint kétharmadának van ingatlanvagyona, azaz saját tulajdonú lakásban, házban lakik, addig a németeknél az ingatlan vagyon aránya is nagyon alacsony, a lakosság 47 százaléka bérelt lakásban vagy házban lakik. Ingatlan vagyon tekintetében amúgy a déliek mellett a keleti EU-tagállamok is jól állnak: az élbolyban Románia, Magyarország és Szlovákia áll, a lakosság 90 százalékának van ezen országokban saját ingatlan vagyona.

A németek alacsony személyes vagyonösszegét nemcsak az ország gazdasági erejéhez képest alacsony bérekkel lehet magyarázni, hanem a németek túlságosan konzervatív pénzügyi szokásaival is. Míg például az észtek vagyonuk több mint felét részvényekben tartják, ez az arány a németeknél – akiknek a biztonság a legfontosabb érték – nincs húsz százalék sem.

A lakosság eközben a német állam gazdagságából se profitál eléggé.

Évek óta folyamatosan nőnek az adóbevételek: 2016-ban még 289 milliárd euró jött be, idén már 315 milliárd euróval számol Berlin. A pluszpénzt azonban a Merkel-kormány nem hajlandó innovációra költeni, hanem kizárólag a költségvetési hiány elkerülésére. Még a liberális szabad demokraták (FDP) is több állami kiadást várnának el éppen az oktatás, a közlekedés és a digitalizáció területén, ahol a németeket a Benelux államok és a skandinávok már rég lekörözték. A most formálódó nagykoalíció azonban ismét hitet tett a fiskális szigor mellett. Hiába kapják a szocdemek a pénzügyi tárcát: az állami kiadásokat ők sem növelnék.

http://mno.hu/

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »