Német önkéntesek harcolnak az iskolaelhagyás ellen Nagygalambfalván

Német önkéntesek harcolnak az iskolaelhagyás ellen Nagygalambfalván

Feltételekhez kellene kötni a gyermeknevelési támogatás folyósítását, állítja az a két német önkéntes, akik a nagygalambfalvi példán keresztül szeretnék felhívni a figyelmet a roma gyerekek körében egyre terjedő analfabetizmusra.

pet�ci� - P�-5_b

Johanna és Roland Micke, az Európai Önkéntes Szolgálat munkatársai Németországból érkeztek Udvarhelyszékre, hogy a nagygalambfalvi általános iskolában roma gyerekekkel foglalkozzanak, segítsék beilleszkedésüket, felzárkózásukat. A fiatalok tavaly október óta tartanak foglalkozásokat a gyerekeknek, ezekre kezdetben több mint tízen jelentkeztek, ám hamar felére csökkent a létszám.

„Lehet, nem kedvelték a változást”

„Sikerélmény volt számunkra, hogy hiányos magyarnyelv-tudásunk ellenére a ceruzahasználat kitartó gyakorlásával januárban a gyerekek leírták az első szavakat” – mesélte Roland. A kezdeti siker azonban hamar szertefoszlott, ugyanis ezt követően – érthetetlen okból – már nem akartak iskolába járni a gyerekek. Roland szerint az iskolaigazgatóval, illetve több tanárral és a helyi lelkipásztorral többször elmentek a falutól két kilométerre található romatelepre, hogy személyesen győzzék meg a szülőket az iskoláztatás fontosságáról, ám a gyerekek továbbra sem tértek vissza.

„Lehet azért nem jöttek, mert a szüleik észrevették a változást, és nem tetszett nekik” – mondta az önkéntes. Szerinte nehezíti a helyzetet, hogy a romatelepen rendkívül alacsony az iskolázottsági fok, a szülők többsége analfabéta, így csemetéiket sem ösztönzik tanulmányaik befejezésére. Az önkéntesek szerint rohamosan nő az iskolaelhagyás aránya, a lányok gyakran már 14 évesen szülőkké válnak, vagy fiatalabb testvéreikre kell felügyelniük, a fiúk pedig mezei munkát végeznek, a családfenntartásban segítenek.

Johanna szerint a romatelepen élőket a szokásos érvekkel nem lehet meggyőzni az iskoláztatás fontosságáról. „Azt tapasztaltuk, hogy a szülők nem értik, miért kellene iskolába járatniuk gyerekeiket, csupán a pénz tudná motiválni őket erre. Most feltételek nélkül, alanyi jogon megkapják a támogatást, nem kötelesek iskolába küldeni csemetéiket. Véleményünk szerint az állam által biztosított havi gyermeknevelési támogatás folyósítását feltételekhez kellene kötni, csak abban az esetben kaphatnák meg, ha a gyerekek rendszeresen járnak iskolába” – jelentette ki.

Régi, megoldatlan helyzet

A probléma nem új keletű, a nagy­galambfalvi iskola tanárai az elmúlt évtizedekben folyamatosan ezzel küzdöttek, ám mostanra súlyossá vált a helyzet, magyarázta Bálint Hajnal igazgató. Tehetetlennek érzik magukat, hiszen az iskolába járó 280 diák fele roma származású, és közülük szinte senki nem fejezi be a kötelező oktatást. Évente legalább tíz gyerek elhagyja az iskolát, sokan többször évet ismételnek, majd miután betöltik a 15–16. életévüket, semmi esély arra, hogy befejezzék tanulmányaikat. „Idén 32 lezáratlan, 11 iskolaelhagyó és 24 bukó gyerek volt, többnyire az ő csoportjukból kerültek ki” – mondta az igazgató. – Örvendenék, ha egy héten legalább egy nap jelen lennének. Annyira nehéz helyzetben van az iskola, hogy a megye hasonló körülmények közt működő tanintézetei közül is kilóg.”

Közvetítőt alkalmaznának

A Hargita megyei tanfelügyelőségen tudnak a problémáról, ám egyelőre nem akadt megoldás, amely hosszú távon sikert hozott volna. Jelenleg nincs program, amely a roma gyerekek iskolaelhagyását akadályozná meg. Közvetítők vannak, akik folyamatosan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, így némileg javult az iskolalátogatás aránya – mondta Kari Attila romaoktatásért felelős tanfelügyelő. Szerinte iskolai mediátor szükséges a nagygalambfalvi helyzet megoldásához is.

Bálint Hajnal igazgató szeretné, ha legalább félállásban alkalmazhatnának egy közvetítőt, aki erősítené a romatelepen élők és a tanintézet közötti kapcsolatot, ám erre egyelőre nem kaptak jóváhagyást. Ugyanakkor egy közösségi házat is létesítenének a romatelepen, ahol felkészítenék a gyerekeket az iskolába való beilleszkedésre. De ennek megvalósítása nehézségekbe ütközik: a romatelep illegálisan, magánterületen alakult ki, így a ház kialakításához a helyi önkormányzatnak meg kellene vásárolnia és belterületté kellene minősítenie a helyszínt.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »