Nemek közötti egyenlőtlenségek az iskolában 1. – Helyzetkép

Nemek közötti egyenlőtlenségek az iskolában 1. – Helyzetkép

A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság kikérte az Oktatási Minisztériumtól az Országos Kompetenciamérés 2017-es tanulói adatait, annak érdekében, hogy egy olyan nemek közötti egyenlőtlenségi problémát vizsgáljunk meg és vessünk fel, ami hazánkban nincs a közéleti témák napirendjén: az iskolákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenséget. A hazai adatok ismertetése és átgondolása előtt azonban teszünk egy kitekintést: készült Norvégiában egy átfogó riport a fiúk iskolai hátrányairól, amely ismertette a problémát, a lehetséges okokat és következményeket számba vette, illetve javaslatokat fogalmazott meg egy olyan szakpolitika kidolgozásához, aminek célja, hogy ezek a különbségek megszűnjenek. Ennek a riportnak a fontosabb részeit fogom ismertetni, több részletben. 

A Stoltenberg Bizottságról

A norvég kormány 2017-ben felállított fel egy szakértői bizottságot (Stoltenberg Committee), ami ezzel a kérdéskörrel foglalkozik és feladata, hogy az iskolákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségek okát kivizsgálja és olyan javaslatokat dolgozzon ki, ami elősegíti azt, hogy a fiúk és a lányok hasonlóan eredményesek lehessenek az iskolában.

Az iskolákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségeket illetően az egyes nemzetek között vannak különbségek, azonban az alapvető tendenciák Magyarországon ugyanazok, mint a többi fejlett országban, ezek a fiúk hátrányait mutatják az oktatásnak gyakorlatilag majdnem minden szintjén, kivétel ez alól a felsőoktatás műszaki és informatikai területe. Ez egy hasznos riport, ahhoz hogy átfogó képet kapjunk a helyzetről kezdve onnét, hogy milyen problémákkal nézünk szembe, egészen odáig, hogy milyen szakpolitikai célok fogalmazódhatnak meg annak érdekében, hogy kezeljük a problémát.

A Stoltenberg bizottság az alábbiak szerint ismerteti a küldetését:

Tanulmányi és vizsga osztályzatok

A lányok minden tantárgyban jobb tanulmányi és vizsgajegyeket kapnak, mint a fiúk, kivéve a testnevelést. Azonban különbség van abban, hogy az egyes tantárgyak esetében mekkora a nemek közötti különbség. A norvég nyelv és a matematika jelenti a két végletet. Az 1-től 6-ig terjedő osztályzási skálán a lányok átlagosan 0,7-el kapnak jobb jegyeket norvég nyelvből és 0,2-vel matematikából. A nemek közötti különbségek a vizsgaosztályzatok esetében kisebbek, mint a tanulmányi osztályzatokat illetően.

1. ábra: A tanulmányi osztályzatok (világoskék) és a vizsgaosztályzatok (bordó háromszög) nemek szerinti elérése

Figure 4.2 Gender difference in position and examination grade with exam form in brackets, 2017.

2. ábra Tanulmányi osztályzatok megoszlása matematikából és norvég nyelvből az általános iskola végén, 2017. (lila: fiúk, sárga: lányok)

Figure 4.7 Distribution of standpoint grades in mathematics and Norwegian main goals at the end of primary school in 2017.

Iskolai kreditek

Az iskolai kreditek alapvető fontossággal bírnak a tanulók számára, mivel a középfokú oktatásba való felvétel alapját képezik. A legalacsonyabb elérhető pontszám 10, a legmagasabb elérhető pontszám 60. A lányok átlagosan 4,6 ponttal érnek el többet, mint a fiúk. A fiúk 11%-a ér el 30 pontnál kevesebbet, szemben a lányok 4,5%-ával. Ezzel szemben az 50 pontnál többet elért tanulók között lényegesen felülreprezentáltak a lányok: a lányok 23%-a ért el ilyen eredményt, míg a fiúknak csak a 9%-a.

Hírdetés

Az általános iskolai kreditekben tapasztalható nemek közötti eltérésnek súlyos következményei lehetnek a tanulók élete során. A rosszabb pontszámot elért tanulók sokkal nehezebb helyzetből indulnak a továbbtanulást illetően, hiszen legjobb középfokú oktatási intézményekbe a magas pontszámot elért tanulóknak van esélye bekerülni.

3. ábra: Iskolai kreditek megoszlása nemek szerint, 2018 (lila: fiúk, sárga: lányok)

Figure 4.1 Primary school credits by sex, 2018.

Standardizált tesztek

A standardizált tesztek (mint pl. a PISA) stabil nemek közötti különbségeket mutatnak, ahol a fiúk jobban teljesítenek matematikából és tudományból, a lányok pedig olvasásból. A PISA-teszt, amely a 15 éves tanulók képességeit vizsgálja azt mutatja, hogy a 15 éves lányok jobb szövegértéssel rendelkeznek a fiúknál minden OECD országban.

4. ábra: Fiúk és lányok szövegértés teljesítménye az OECD átlághoz képest (lila: fiúk, sárga: lányok)

Figure 4.3 Average score in reading for boys and girls in PISA in standard deviation, 2015.

Középfokú oktatás

A tanulók 98%-a az alapfokú oktatás befejezése után azonnal elkezdi a középfokú tanulmányait. A tanulóknak sok lehetősége van választani, hogy milyen középfokú tanulmányokat folytassanak, ezért nehezebb mérni a fiúk és a lányok tanulmányi eredményei közötti különbségeket a középfokú oktatásban, mint az alapfokúban. Egyik lehetőség erre, hogy összehasonlítjuk azt, hogy a fiúk és a lányok milyen arányban fejezik be a megkezdett tanulmányaikat. Ez alapján azt látjuk, hogy a sport képzések kivételével a lányok lényegesen nagyobb arányban fejezik be sikeresen a képzéseket. Azok a tanulók közül, akik 2006-ban kezdték meg a képzést a lányok 82%-a és a fiúk 75%-a fejezte be 10 év alatt.

5. ábra: Azoknak a férfiaknak (lila) és nőknek (sárga) az aránya, akik befejezték a középfokú képzést 5, 6, 7, 8, 9, illetve 10 éven belül:

Figure 4.11 The proportion of pupils who have completed upper secondary education by number of years since commenced training in 2006 by sex.

Felsőfokú oktatás

Az 1960-ban, vagy később született generációk esetében a nők nagyobb arányban végeztek a felsőoktatásban számos országban. Norvégiában az 1956-os generációval történt meg az a változás, hogy a nők kerültek többsége. 1970-ben a 30-39 évesek között a férfiak 12%-a és a nők 8%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. 2015-re ez úgy változott meg, hogy nők 57%-a és a férfiak 40%-a diplomás. Ez azt jelenti, hogy 45 év alatt a nők 4%-os hátránya a férfiak 17%-os hátrányára változott.

6. ábra: 30-39 éves korcsoport, diplomások aránya (lila: férfiak, sárga: nők)

Figure 1.2 The proportion of women and men in Norway with higher education in the age group 30–39.

Folytatás következik: Nemek közötti egyenlőtlenség az iskolákban 2. – Tanulók háttere és iskolai környezet


Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »