Nem zárható ki, hogy Nagy Sándor szerepet játszott édesapja megölésében

Nem zárható ki, hogy Nagy Sándor szerepet játszott édesapja megölésében

III. Alexandrosz makedón király, azaz Nagy Sándor alakja az ókor óta a történelem egyik legnagyobb hódítójaként ismert, miután a Balkán-félszigetről egészen a mai Pakisztán területéig vezette seregeit. Az sem ismeretlen, hogy a meglehetősen lobbanékony – és ennek tetejében még borgőzös dorbézolásairól is híres – hadvezér sokakat kivégeztetett, de még egy régi barátját is megfojtotta dühében. Egy kérdés azonban az ókor óta foglalkoztatja a történetírókat: lehetséges-e, hogy fényes karrierjét édesapja megöletésével indította el?

II. Philipposz volt az, aki lerakta az alapokat, amelyekre Nagy Sándor rövid életű birodalmát építette. Philipposz idején Makedóniának még szomszédaival kellett élethalálharcot vívnia a puszta fennmaradásért, ennek során jött létre az a haderő, amelyet aztán Alexandrosz világhódító útra vitt. Az a makedón sereg, amely legyőzte a Perzsa Birodalmat, ugyanúgy küzdött, mint előtte húsz évvel Philipposz parancsnoksága alatt.

Nagy Sándor apjának Kr. e. 336-os megölésének tényei ismertek: A gyilkos Aigaiban (a mai görögországi Verginában) csapott le egy amfiteátrumban, ahol a nép összegyűlt, hogy lássa uralkodóját. Miközben Philipposz a színtérre sántikált (egy korábbi sebesülése miatt), egy Pauszaniasz nevű testőr rohanni kezdett felé, majd egy rejtett tőrt előhúzva a király bordái közé szúrt.

A király szinte azonnal meghalt, és Pauszaniasz is nem sokkal később: miközben a várakozó lovak felé futott, megbotlott egy szólógyökérben, Philipposz többi testőre pedig utolérte és megölte.

Hírdetés

Pauszaniasz indítéka szintén széles körben ismert volt. Kamaszkorában a király kedvence és egyik szeretője volt. A korábbi makedón királyokhoz hasonlóan Philipposz nem csupán több feleséget tartott, de több fiú szeretőt is, és hamarosan új kedvencet talált, Pauszaniasz pedig háttérbe szorult.

A sértett fiú fennhangon kritizálta a helyére lépőt, túlságosan nőiesnek, illetve könnyű prédának nevezve. Az új fiút zavarták elődje szavai, és csatában kívánta bizonyítani férfiasságát, azonban bátorsága az életébe került egy ütközetben.

A halott ifjúnak számos befolyásos rokona és barátja volt, közülük a legnevezetesebb Attalosz volt, akinek unokahúga Philipposz egyik felesége volt. Az udvarban helyzetét biztosnak érző Attalosz úgy döntött, bosszút áll Pauszaniaszon, ezért egy lakomára hívta, ahol leitatta. Attalosz ezután társaival kegyetlenül bántalmazta a fiút, és lehetséges, hogy meg is erőszakolták. Ezt követően Attalosz öszvérhajtóinak adták át a fiút, akik sorban megerőszakolták.

A megalázó bántalmazás híre hamar szárnyra kapott, Pauszaniasz pedig Philipposzhoz fordult, igazságot követelve. A ravasz politikus mindenáron a kompromisszumot kereste, ezért Attalosz „büntetése” annyiban merült ki, hogy az éppen Kis-Ázsiában a perzsák ellen küzdő hadak egyik parancsnokának tette meg, és elküldte az udvartól. További engesztelésül megtette hét személyes testőre egyikévé Pauszaniaszt.

A beosztás rendkívül nagy megtiszteltetésnek számított egy ennyire fiatal férfi számára, azonban Pauszaniaszt egy cseppet sem vigasztalta, Attalosz az udvarban maradt barátai és rokonai pedig tettek róla, hogy a fiú mindig emlékeztetve legyen az őt ért sérelemre. Pauszaniasz addig forralta magában dühét, mígnem cselekvésre szánta magát. Arisztotelész írásaiban a sértettség által motivált gyilkosság iskolapéldájaként alkalmazta Philipposz halálát.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »