Nem véletlen az egyházi iskolák népszerűsége

Nem véletlen az egyházi iskolák népszerűsége

Egyre több iskola próbál egyházi fenntartásba kerülni, hogy megőrizhesse autonómiáját. A 2010-es kormányváltás óta a kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik egyházi iskolába járnak az állami helyett. A három éve kötelező hittanoktatás eredménye azonban felemás: bár az iskolákban sok gyerek tanul hittant, a helyi gyülekezetek fiatalsága jócskán megfogyatkozott.

Az idén harmadik éve, hogy imával kezdik a tanévet a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban. Az iskola fenntartója 2013 óta a baptista egyház. A diákok száma azóta megduplázódott. Szeptembertől 500 gyerek tanul az intézményben. Az arány országosan is hasonló. Az elmúlt hat évben a kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik egyházi iskolába járnak az állami helyett. Mindez egyébként nem titkolt kormányzati cél is.

„Az egyházak szerepe a mai világban kiemelkedően fontos, szilárd erkölcsű alapot teremt a következő generációnak is. A vallás, a Biblia ismerete meggyőződéstől függetlenül tud iránymutatásként szolgálni a mindennapi életben, így annak integrálása az oktatásba mindenképpen olyan értékkel és emberi hozzáállással vértezi fel a gyermekeket, amely útmutatóként szolgálhat majd az egész életükben” – fogalmazott Palkovics László oktatási államtitkár.

A baptista gimnázium igazgatója azonban – az erkölcsi mellett – praktikus szempontot is említ, amikor az egyházi iskolák népszerűségéről beszél. „Az embereknek egyre nagyobb igényük van a hit irányába, szerintem ez nagyon fontos dolog. A másik az, hogy az egyházi intézmények a mai magyar oktatási palettán rugalmasabban tudnak működni, mert az iskoláknak ugye általában nagyobb az önállóságuk, az autonómiájuk” – emelte ki Berczelédi Zsolt igazgató.

Vagyis az egyházi iskola önállóan, a Kliktől és az államtól is függetlenül gazdálkodhat, krétát az intézményfenntartó jóváhagyása nélkül is szerezhet, és szabadabban választhat tankönyvet is az egyébként szigorúan szabályozott piacról.

„Rendkívüli örömmel jöttem erre a sajtótájékoztatóra, mert végre valami pozitívról tudunk beszámolni, és végre nem rasszizmusról, nem antiszemitizmusról kell beszélni, hanem közös értékekről” – mondta az új zsidó hittankönyvsorozat bemutatóján Heisler András, a Mazsihisz elnöke. A kiadvány fejlesztése három évig tartott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma hét és fél millió forinttal támogatta a munkát. Az első kötetet az alsó tagozatos zsidó hittanosok ingyen kapják meg.

„Az biztos, hogy 25 évvel ezelőtt nem gondoltuk volna, hogy mekkora jelentősége lesz általában az egyházi oktatásnak. Mennyire fontos lesz társadalmainkban, itt, Európában, hogy végre visszataláljunk azokhoz a közös gyökerekhez, amelyek a zsidó nevelésben, vallásban, hitben benne vannak, amelyek a keresztény hitben benne vannak, és amelyek egyben közös gyökerek is” – jegyezte meg Soltész Miklós. Az egyházügyi államtitkár a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy országosan jelenleg 200 ezer gyerek jár felekezeti intézménybe.

A kötelező hittan bevezetése az iskolai oktatásba azonban az egyházaknak felemás eredménnyel járt. A Magyar Nemzet arról ír: a katolikus és az evangélikus helyi gyülekezetekben is azt tapasztalják országszerte, hogy bár az iskolákban több gyermekhez érnek el, a tanulók jelentős része nem kötődik az egyházi közösséghez, a plébániákról, a vasárnapi iskolából lemorzsolódik, és ahogy nőnek, csökken bennük a hit iránti érzékenység.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »