Nem változik Brüsszel bevándorláspolitikája – Orbán azzal vigasztal, hogy legalább nem esik szét az EU, merthogy ez a legfontosabb

Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagországai vezetőinek pozsonyi, nem hivatalos csúcstalálkozója után sajtótájékoztatót tartott, amelyen kiemelte: a tanácskozáson a magyar szempontból legfontosabb kérdésre pozitív válasz érkezett. A pénteki összejövetelen 27 állam-, illetve kormányfő vett részt.

„A magyar szempontból legfontosabb kérdésre pozitív választ kaptunk” – szögezte le a miniszterelnök az EU-s állam- és kormányfők tanácskozást követő pozsonyi sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök, hozzátéve: a kérdés az volt, hogy a Brexit után vajon lesznek-e mások is, akik követik a briteket, folytatódik-e az EU-bomlása, forgácsolódása.

„Megtudtuk ma – hiszen mindenki nyilatkozott –, hogy senki nem lép ki az Európai Unióból. Együtt folytatjuk, együtt próbáljuk megjavítani az EU intézményi rendszerének működését” – közölte Orbán Viktor.

Brüsszel bevándorláspolitikáján ugyanakkor nem változtatott az uniós csúcs ezen a napon – tette hozzá a miniszterelnök. Sőt, továbbra is a korábbi, „önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitika uralkodik az EU-ban, a szétosztás gyorsításáról ugyanis többen beszéltek, mint a migránsok schengeni határokon történő megállításáról – mondta.

Orbán Viktor leszögezte azt is, hogy a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) bizonyultak az egyetlen olyan csoportosulásnak a tanácskozáson, amelynek tagjai nem csak hogy kilépni nem akarnak az unióból, de konkrét javaslatokat is megfogalmaztak egy sikeresebb, jobb EU-ra.

Mint mondta, menetrendet fogadtak el, amely jelzi a fő állomásait annak a folyamatnak, amelynek végén jövőre Rómában egy dokumentumban lezárják a Brexit utáni önértékelési folyamatot. Ebben meghatározó vélemény lesz a V4-é, amelynek van kikristályosodott véleménye – fűzte hozzá.

Orbán Viktor sikernek nevezte, hogy határoztak arról: Bulgáriának mindenképpen támogatást kell adni, konkrét döntések születtek a segítségnyújtásról, hiszen a bolgár határon a nyomás nő, és a védekezés költségei jelentősek.

Orbán Viktor szerint Németország és Görögország a két kulcsország a bevándorlási helyzet megoldásához. A miniszterelnök a pozsonyi informális EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: amíg Németországban nincs határozott felső korlátja a beengedett migránsoknak, folyamatos lesz a szívóhatás. Görögországnak pedig a schengeni megállapodás miatt meg kellene állítania az Európába igyekvőket, de ezt nem teszi meg – magyarázta. Hozzátette: amíg ez a két ország nem változat a politikáján, mi egy dolgot tehetünk, betartjuk a schengeni előírásokat.

Az EU befolyása a balkáni helyzetre, az ottani események érdemi alakítására folyamatosan csökken, miközben másoké nő – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Arról is beszélt, hogy az unión kívüli bevándorlótáborokhoz, a menekültek regisztrálását végző regisztrációs központokhoz (hotspotokhoz) katonai biztosítás kell, ami ma nem áll rendelkezésre, és ez az egyik fontos ok, amiért Magyarország a közös európai hadsereg felállítását szorgalmazza. Több ország is egyértelműen emellett nyilatkozott ma, növelni kell a katonai együttműködést, ami majd a közös hadsereghez vezethet – mutatott rá.

A kormányfő közölte: szolidárisak ma többféle módon lehetünk Európában, és leegyszerűsített megközelítésre vall azt mondani, hogy aki befogad migránst, az szolidáris, aki pedig nem, az nem az. Azt kell nézni, hogy ki mit áldoz ma Európában azért, hogy Európa biztonságos legyen, ki mennyit költ, milyen erőfeszítéseket tesz azért, hogy Európában az emberek nagyobb biztonságban éljenek – magyarázta.

Úgy vélte, Magyarország a legszolidárisabb országok közé tartozik, és ha mi nem védenénk meg az EU külső határait, nagy baj lenne más országokban. Magyarország az összes többletköltséget egyedül vállalja, amikor nemcsak saját magát védi, hanem Európa többi népével is szolidáris – fogalmazott.

A miniszterelnök kiemelte: Brüsszelben sokaknak nem világos, hogy a migránskérdés nemcsak humanitárius kérdés, hanem következménye van az identitására azoknak az országoknak, ahova mennek és amelyen átmennek. Magyarország identitását meg akarjuk őrizni – tette hozzá.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta: a csúcson Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte neki, hogy a kormánya más véleményen van, mint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, így különvéleménynek kell nyilvánítani az általa mondottakat. (Asselborn kedden úgy nyilatkozott, hogy ideiglenesen vagy végleg ki kell zárni Magyarországot az Európai Unióból, ez az egyetlen lehetőség a közösség összetartásának és értékeinek megőrzésére.)

Ugyancsak kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a konzervatív politikai gondolkodásban a kulturális ellenforradalom a gyökerekhez való visszatérést jelenti, azt, hogy vissza kell térni a régi európai értékekhez, amelyeket elhagytunk, és ez az eltávolodás az egyik oka annak, hogy nem vagyunk elég sikeresek.

A miniszterelnök kitért rá: ha most nem sikerült megváltoztatni az uniós politikát, erre legközelebb szeptember 24-én Bécsben tehetnek kísérletet, amikor a balkáni útvonalon érintett országokkal is egyeztetnek, és megpróbálnak a mostani elhibázott bevándorláspolitikáról áttérni az “önvédelmi” politikára. Hozzátette: nem lehet tudni, hogy ez akkor sikerül-e, de Magyarország egy dolgot tehet, sikeres népszavazással elérni a brüsszeli migránspolitika megváltozását.

A miniszterelnök kalandjai Pozsonyban:

Merkel egyetértésről beszél

Egyetértésről és az együttműködésre való törekvésről számolt be a Pozsonyban pénteken tartott csúcstalálkozóról Angela Merkel német kancellár és Beata Szydlo lengyel kormányfő. A találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről.

Az európai uniós tagországok közti együttműködésre törekvés jellemezte a Pozsonyban pénteken tartott csúcstalálkozót, amelyen a 28 európai uniós tagország közül 27-nek a vezetője vett részt – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után.

Francois Hollande francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a találkozón menetrendet fogadtak el az unióban a júniusi brit népszavazás után, illetve a menekültválság miatt szükségessé vált lépésekről. Ennek értelmében – több közbülső lépcsőt követően – jövő márciusra készülnek el a teendők konkrét tervei.

A menetrend céljai között említette Merkel az illegális bevándorlás csökkentését, valamint a külső és belső biztonság növelését.

A pozsonyi találkozó kiindulása egy intenzívebb, szélesebb munkának – szögezte le.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján egyetértés volt abban, hogy változtatni kell az eddigi európai migrációs politikán – jelentette ki kormányfő péntek este Pozsonyban, a csúcstalálkozót követő sajtóértekezleten.

A lengyel közszolgálati televízió által közvetített sajtótájékoztatón Szydlo sikerként értékelte, hogy a csúcstalálkozón megállapodás jött létre arról: el kell indítani az Európai Unió (EU) megváltoztatására irányuló folyamatot. E folyamat elején “semmi sem lehet tabutéma” – húzta alá a lengyel kormányfő, hozzátéve, hagy tabuként nem lehet kezelni az európai alapszerződés lehetséges megváltoztatását sem.

“Az EU reformjának mélyrehatónak kell lennie” – húzta alá Szydlo, hozzátéve, hogy csak alapos reformok révén lehet megőrizni a közösség egységét, biztosítani ennek fejlődését, legyőzni a válságokat.

Arra az álláspontra utalva, mellyel Pozsonyban a visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) fellépett, a soros elnöki tisztséget betöltő Lengyelország kormányfője utalt arra: közös dokumentumukban a Brexithez vezető folyamat, valamint az Európa jövőjét is fenyegető többi válság egyik fő okaként a rosszul kezelt migrációt tüntetik fel. E probléma megoldásáért az Európai Unióban közös nevezőket kell kereseni – húzta alá Szydlo.

A V4 országcsoport által Pozsonyban javasolt, a migrációs politikát illető megegyezés a humanitárius segítségnyújtásra, az EU külső határainak védelmére, valamint arra összpontosít, hogy a migráció problémáját annak forrásánál kezeljék – emlékeztetett Szydlo.

A jelenlévő európai politikusok elismerték, hogy a migrációs politika eddigi modellje nem vált be – közölte Szydlo. Mint elmondta, megegyezés volt abban is, hogy előtérbe kell helyezni a migrációs válság külső kezelését, lépéseket kell tenni a konfliktusok sújtotta segítség növelésére. Egyértelműen elhangzott, hogy meg kell valósítani a Törökországgal kötött szerződést, és támogatni kell Bulgáriát is – közölte.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »