Nem váltották be a gazdasági reményeket a befogadott migránsok

Több pénzt élnek fel, mint amennyit adó és járulék formájában hozzátesznek a gazdasághoz. Ez főként Németországra jellemző. Ugyanakkor Európában egyre többen utasítják el az illegális bevándorlást, bár a vélemények megosztók. Magyarországon jelentős többségben vannak a bevándorlásellenes vélemények.

A magyarok kétharmada aggasztónak ítéli a hazánkat célzó illegális bevándorlást.

Tízből négyen pedig kifejezetten súlyos problémának tartják.

A megkérdezettek 76 százaléka arra számít, hogy a következő évtizedben tömegesen érkeznek majd migránsok Afrikából az európai kontinensre.

Csupán minden tizedik válaszadó mondta azt, hogy egyáltalán nem tart ettől. A Századvég nem először végzett kutatást a témában, így az elmúlt évek eredményeinek összehasonlításában elmondható, hogy a magyarok többsége elutasítja az ellenőrizetlen bevándorlást – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

-, 2019. január 8. Illegális bevándorlók a Sea-Eye német szervezet Professor Albrecht Penck hajójának fedélzetén, amely Málta partjai előtt várakozik 2018. január 8-án. Német nem kormányzati szervezetek két, Európába igyekvő, összesen 49 migránst szállító hajóját sem a máltai, sem az olasz hatóságok nem engedik kikötni, így azok a Földközi-tengeren vesztegelnek. MTI/AP/Rene Rossignaud

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Rene Rossignaud)

A kutatások kérdései változhatnak, azonban azok logikája, tartalma, megfogalmazása és stílusa közel áll egymáshoz, így a válaszokból mindig kivehető, hogy mi a társadalom véleménye. Ez pedig az elmúlt években stabilitást mutat – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese.

A vélemények eltérők 

Hírdetés

Fontos különbséget tenni, hogy Nyugat-Európában és Kelet-Európában más véleményen vannak az emberek – szögezte le Törcsi Péter. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint azokban az országokban, ahol erőteljesebben érintette az illegális bevándorlás az embereket, a közvélemény jelentősen változott. Mint mondta, Nyugat-Európáról általánosságban elmondható, hogy megerősödtek a szigorú bevándorláspolitikát zászlajukra tűző politikai erők.

Ugyanakkor a politikai spektrumon átrendeződés volt tapasztalható.

Törcsi szerint a közép-európai emberek politikai kérdésekben nyíltabban foglalnak állást, és sokkal őszintébbek, míg Nyugat-Európában egy politikailag korrekt közbeszéd alakult ki, ami a társadalom szöveteibe is belekerült. Ezért szenzitív kérdésekben hajlamosak az emberek hivatalosabb választ adni, mint egy közép-európai állampolgár. Így a nyugat-európai közvélemény-kutatások torzíthatnak – hangsúlyozta a szakértő.

A gazdaság csak ráfizet

A műsorban felvetődött a kérdés, miszerint a 2015 óta Európába érkezett bevándorlók bármely tagország GDP-jét növelték-e, illetve beváltották-e azokat a reményeket, amelyeket korábban több bevándorláspárti kormány is megfogalmazott.

Janik Szabolcs úgy reagált, a Migrációkutató Intézet a témában több kutatást is végzett. Ezekből kiderült, hogy Németországban adták be a legtöbb menedékkérelmet, így a német gazdaság képe jó példa lehet. Kifejtette: a különböző nemzetközi szervezetek és piaci szereplők által készített felmérésekből kiderül, hogy gazdasági értelemben ez csak ráfizetésnek tűnik.

Hangsúlyozta, hogy a migránsok sok-sok éven át csak nettó haszonélvezői lehetnek a német költségvetésnek, többet vesznek ki, mint amit adó és járulék formájában hozzáadnak.

A munkavállalási hajlandóság elenyésző

Törcsi Péter hozzáfűzte: 2016-ban, egy évvel a nagy migrációs válság kirobbanását követően a Reuters is készített egy felmérést azok között a német cégek között, amelyek a tőzsdén is szerepelnek. Akkor azt akarták alátámasztani, hogy a migránsok munkaereje pozitív hatást gyakorolhat a gazdaságra. Akkoriban körülbelül kilencszázezer és egymillió közé volt tehető a Németországban tartózkodók száma.

Ez idő alatt az országban tartózkodó bevándorlók csupán 25-30 százaléka jelentkezett valamelyik német hivatalnál,

hogy munkát szeretne vállalni – hangsúlyozta Törcsi, majd hozzátette, a többség azért érkezett Nyugat-Európába, hogy a fejlett szociális hálót kihasználja.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »