Nem vagyunk mások – képzés hátrányos helyzetű és roma gyerekeknek

Nem vagyunk mások – képzés hátrányos helyzetű és roma gyerekeknek

Demokrácia, felelősség, szolidaritás, uniós állampolgárság, jogállamiság, emberi jogok, gyermekek jogai és kötelességei, erőszak, béke, biztonság, média – ezekkel a kulcsfogalmakkal ismerkedtek Párkányban azok a szlovákiai, magyarországi, lengyelországi és romániai fiatalok, akiknek egy része mélyszegénységben él, egy részük pedig állami gondozott.

Voltak, akik halmozottan hátrányos közegből érkeztek. És voltak olyanok is, akiket olykor származásuk, bőrszínük miatt ér hátrányos megkülönböztetés. A Nem vagyunk mások (Without difference) című Erasmus-projekt résztvevőiként a fiatalok Párkányban arról tanultak, hogy különbözőségük és hátrányos helyzetük dacára teljes értékű és felelős tagjai a társadalomnak.

A tíznapos képzés kezdeményezője a csatai székhelyű Romane Jile Polgári Társulás volt. „Az európai uniós csatlakozással mindannyian egy közösség tagjává váltunk, ahol mindenkinek hozzá kell járulnia a közösség építéséhez. A demokrácia, az emberi jogok, a szolidaritás és az egyenlőség olyan fogalmak, amiket a fiatalok ritkán ismernek meg a családban, és az iskolában többnyire csak közvetetten esik róluk szó. A projekt célcsoportját alkotó hátrányos helyzetű fiataloknak kiemelten fontos, hogy ne csak megismerjék, érvényesíteni is tudják jogaikat. Nagyon fontos volt azonban, hogy ne csak jogaikat, hanem feladataikat és kötelességeiket is hangsúlyozzuk, és erősítsük az ezzel kapcsolatos kompetenciáikat” – fogalmazott Babindák István, a 2000-ben alapított társulás elnöke.

„A projekt megvalósításához olyan megbízható és felelős partnereket kerestünk, akiknek az ifjúsági ügyek terén gazdag tapasztalatuk van, és képesek humán erőforrással is támogatni a projekt megvalósítását. Választásunk egy romániai, egy lengyel és egy magyarországi szervezetre esett. A romániai partner állami gondozott gyerekekkel, a lengyel partner halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal – javarészt utcagyerekekkel –, a magyarországi partner tiszadobi, mélyszegénységben élő fiatalokkal foglalkozik” – egészítette ki mindezt Babindák Ernő, aki önkéntesként vesz részt a szlovákiai szervezet működésében. A Romane Jile Polgári Társulás székhelye a csatai cigányház, ahol rendszeresen szerveznek programokat nemcsak a helyi, hanem a környéken élő roma gyerekeknek és fiataloknak is. A szerdai és a szombati klubnapok mellett tematikus rendezvényeik is vannak. Januárban farsangi mulatságot tartanak, ahol a jelmezes mulatozás mellett fontos szerepe van a hagyományok felelevenítésének (bőgőtemetés, fánksütés). Márciusban rendszeresen megemlékeznek az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról, amelyben a romák fegyverkovácsként és honvédként is részt vettek. Májusban az édesanyákat köszöntik. Júniusban a gyerekeket ünneplik. Nyáron zenei fesztivált, táborokat, focikupát rendeznek. Októberben szavalóversenyt tartanak. Minden évben megemlékeznek a két legnagyobb keresztény ünnepről, a húsvétról és a karácsonyról.

A Nem vagyunk mások név alatt zajló képzés fő előadója az erdélyi származású, Budapesten élő Sándor Rudi volt. „Ahhoz, hogy ezeket a fiatalokat egy oktatási rendszeren belül támogatni tudjuk, szükség van a nem formális oktatásra. Felzárkóztatásuknál ugyanis az ő szintjükön és az ő nyelvükön kell őket megszólítani. Főleg interaktív játékokkal, csoportos beszélgetésekkel lehet őket motiválni. Fontos, hogy kinyíljanak, és megtanuljanak beszélni egyebek mellett arról is, miként élik meg kisebbségi helyzetüket. Fontos, hogy a játék révén szóba kerüljenek azok a problémák is, amelyekkel nap mint nap szembesülnek. A tréning egyik fontos állomása volt, amikor egy játék során a résztvevők nem verbális kommunikációt alkalmazva – aminek része az érintés is – teljesítettek egy akadálypályát. Ugyanilyen fontos volt, amikor a képzés záróakkordjaként villámcsődület révén kellett megmutatniuk mindazt, amiről a képzés szólt” – magyarázta lapunknak Sándor Rudi. Április 8-án, a romák világnapján a fiatalok „Megölelnél, ha szegény lennék?”, „Megölelnél, ha cigány lennék?”, „Megölelnél, ha HIV-pozitív lennék?” feliratú transzparensekkel, a résztvevő országok zászlóit és a cigányok zászlóját tartva vonultak a párkányi Sétálóutcára. Vegyes fogadtatásban volt részük. „A járókelők vélhetőleg azért, mert nincsenek hozzászokva efféle akciókhoz, gyanakodva fogadtak minket, de az is lehet, hogy a csoport sokszínűségére csodálkoztak rá. Ezért azt javasoltam, találomra menjenek oda néhány emberhez, és kérdezzék meg tőlük, megölelnék-e őket. A többség pozitív visszajelzést kapott, de volt olyan fiú is, akinek azt mondták: megölellek, ha nem vagy büdös” – mondta Sándor Rudi.

A képzés – mivel a résztvevők négy országból érkeztek és különböző nyelven beszéltek – angolul zajlott. „Tanár vagy programozó szeretnék lenni. Ezen a képzésen sokat tanultam, és sokat fejlődött az angoltudásom. Új kultúrákat és embereket ismertem meg” – nyilatkozta a kissallói Csicsó Santi, aki jelenleg a kétyi egyházi iskola tanulója, de szeptembertől a lévai gimnázium diája lesz. A csatai Babindák István jövőre diplomázik. „Budapestre járok zeneművészeti főiskolára. A diploma után a mesterképzésen is szeretnék részt venni. Az elmúlt tíz napból a személyiségfejlesztő tréningeket emelném ki” – mondta. A nagyölvedi Sárközi Vanda óvónő lesz. „Megerősítést és ösztönzést kaptam, hogy jó utat választottam, amikor a továbbtanulás mellett döntöttem” – fogalmazott. Lakatos Saskia is a nagyölvedi magyar alapiskola diákja. „Pincér-szakács szakra jelentkeztem. A képzés főleg azért tetszett, mert tudtam gyakorolni az angolt és barátokat szereztem” – mondta. Babindák Ernő szerint nagyon fontos, hogy a roma és hátrányos helyzetű fiataloknak megmutassák: van út és lehetőség a kitörésre. „Ennek egyetlen módja a tanulás. A tíznapos tréninggel is arra motiváltuk őket, hogy érezzék: érdemes tanulni. A cigányházban is erre ösztönözzük fiataljainkat” – hangsúlyozta.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »