Nem ugyanolyan uniót szeretnének a népek és az elitek

Hiányzik a konszenzus az Európai Unió jövőjét érintő alapvető kérdésekben az EU-országok lakossága és a befolyásos üzleti, politikai és médiaelit között az egyik legtekintélyesebb londoni külpolitikai kutatóműhely kedden ismertetett átfogó nemzetközi felmérése szerint.

A Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – tíz EU-tagállamban, köztük Magyarországon végezte el a felmérést az általános lakosságon belül összesen 10 196, az „elit” tagjai közül 1825 ember bevonásával.

Éles az ellentét a két csoport között annak megítélésében, hogy mennyi előnye van az EU-tagságnak. A lakossági mintán belül 34 százalék mondta azt, hogy személyes előnyére szolgált hazájának EU-tagsága, az elit tagjai közül 71 százalék nyilatkozott így.

A magyar lakosság elégedettebb az átlagnál: 45 százalékuk mondta azt, hogy személyesen előnye származott a magyar EU-tagságból, és 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem.

A magyar elit 73 százaléka „ért egyet erőteljesen”, vagy „hajlik arra, hogy egyetértsen” azzal a kijelentéssel, hogy számára előnyösnek bizonyult Magyarország uniós tagsága.

A tíz országon belül a lakossági csoport átlagosan 53 százaléka vélekedett úgy, hogy hazájában húsz évvel ezelőtt jobb volt az életminőség, mint most, és 27 százalék érzi úgy, hogy most jobban él, mint két évtizede.

A magyarországi felmérés adatai csaknem pontosan ugyanezt a megoszlást tükrözik.

A tíz ország átlagában az üzleti, politikai és médiaszféra döntéshozó közösségének 32 százaléka tartotta jobbnak a húsz évvel ezelőtti életminőséget hazájában, 42 százalék szerint viszont most magasabb az életminőség, mint az 1990-es évek végén.

Magyarországon e csoporton belül a megoszlás fordított: a magyar elit 40 százaléka érezte jobbnak a húsz évvel ezelőtti életminőséget a mainál, 36 százalék viszont mai életszínvonalával elégedettebb.

A Chatham House vizsgálata szerint a tíz ország elitcsoportjának átlagosan 59 százaléka, Magyarországon viszont csak a 20 százaléka „ért egyet erőteljesen”, vagy „hajlik arra, hogy egyetértsen” azzal a kijelentéssel, hogy a bevándorlás előnyökkel jár az uniós országok számára.

A szélesebb lakossági mintán belül a tíz ország átlagában 6 százalék erőteljesen egyetért ezzel, 21 százalék hajlik arra, hogy egyetértsen, vagyis 27 százalék tartja valamilyen mértékben előnyösnek a bevándorlást.

Magyarországon az így vélekedők aránya azonban csak 6 százalék: 1 százalék vallja erőteljesen, hogy a bevándorlás előnyökkel jár, 5 százalék hajlik erre a véleményre. A magyarok 74 százaléka – közülük 43 százalék erőteljesen – elveti ezt az állítást.

A tíz ország lakosságán belül 53 százalék, a magyar lakosságon belül 62 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy az európai életforma összeegyeztethetetlen a muszlim közösségek életformájával.

A felmérésbe bevont uniós országok teljes lakossági mintájában 55 százalék, Magyarországon 64 százalék értene egyet erősen, vagy hajlana arra, hogy egyetértsen a muszlim többségű országokból érkezők további bevándorlásának teljes leállításával a Chatham House kimutatása szerint.
A teljes elitmintán belül viszont csak 31 százalék, Magyarországon 42 százalék értene egyet ezzel valamilyen mértékben.

A tíz ország lakosságának átlagosan 51 százaléka, a magyar lakosság 50 százaléka vallja azt, hogy a nacionalizmus veszélyt jelent Európa békéjére és stabilitására.

A teljes elitcsoportban 76 százalék, a magyar eliten belül 61 százalék ért ezzel egyet.

A Chatham House felmérését összeállító szakértők kommentárja szerint az eredményekből az következik, hogy az EU lakossági támogatottságának erősítéséhez nem elégséges csak az uniós állampolgárok gazdasági jólétének növelése, az EU vezetőinek és a tagállamok politikusainak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a saját hozzáállásuk és a lakosság véleménye közötti szakadék áthidalására a mélyebbre nyúló társadalmi problémák kezelésében is. Az intézet szerint az EU jövőbeni irányvonaláról folyó vitát át kell terelni olyan problémákra, mint a nemzetállami hagyományoknak és kulturális adottságoknak a lakosság által érzékelt fenyegetettsége, a nemzeti önazonosság elveszítésével kapcsolatos félelmek és a bevándorlás.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »