Nem tudni, mi jön a népszavazás után

Az Európai Bizottságot nem érdekli, hogy mi mit írunk bele az alaptörvénybe – ezt nem egy ellenzéki politikus, hanem a fideszes Répássy Róbert mondta nemrég, amikor a Jobbik alaptörvényben rögzítette volna a kvóták elutasítását. Mára mégis egyre több vezető fideszes politikus utal arra, hogy egy sikeres népszavazást alaptörvény-módosítás követhet. Az Európai Bizottság ma mutatja be újabb menekültügyi csomagját, ami a várakozások szerint figyelembe veszi a befogadást ellenző országok álláspontját.

Mindössze néhány napig tart még a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos kampány, ám továbbra is teljes homály fedi, mi történik a vasárnapi népszavazás után, ha érvényes és eredményes lesz. Úgy látszik, még a kormánypárton belül sem egyértelmű, mi az a bizonyos jogi következmény, amelyet olyan gyakran emlegetnek.

Sem a Fideszben, sem a kormányban sokáig egyáltalán nem mondtak erről semmit, és most is csak utalgatások vannak, amelyek az alaptörvény módosítását vetik fel. Pedig korábban éppen a Fidesz gondolta úgy, hogy annak nem lenne hatása az Európai Unióra. Répássy Róbert – aki az igazságügyi tárca államtitkára is volt évekig – májusban az Országgyűlés igazságügyi bizottságában beszélt erről, amikor a Jobbik a népszavazáson feltett kérdést kijelentő módban az alaptörvénybe emelte volna. A jegyzőkönyv szerint a kormánypárti képviselő úgy fogalmazott: „Hiába írunk bele valamit az alaptörvénybe, az uniós jogot, az uniós bíróságot nem érdekli, Magyarország milyen szintű jogszabályban ír elő valamit, ha úgy ítéli meg az uniós bíróság, hogy az az uniós joggal ellentétes.”

Egyértelművé tette azt is, hogy „beleírhatjuk ezt az alaptörvénybe, de a népszavazásnál erősebb jogi és politikai eszközt – mert politikai eszköz is a népszavazás – pillanatnyilag nem tudunk azzal szembeállítani, hogy az Európai Bizottságot nem érdekli, mi mit írunk bele az alaptörvénybe”.

A folytatás, illetve a teljes cikk ITT

Forrás: mno.hu

sokkaljobb-kommentár: Az alaptörvényt (amelyből „sikerült” kihagyni a magyar termőföld, a vízbázis, az egészségügy és a nyugdíj védelmét!) eddig hatszor módosították, pedig még hat év sem telt el az életbe lépése óta. Amennyiben májusban, amikor egyáltalán szóba került a gyalázatos kvóta, alkotmánymódosítást kezdeményez a hatalom, már régen hatályba is léphetett volna. Akkor viszont nem lehetett volna ekkora csimbumm cirkuszt csinálni ennyi óriásplakáttal, nem lehetett volna az autóbuszokat kidekorálni milliárdokért. Valaki jól járt, de hogy nem a magyar társadalom, az biztos! A még hátralévő néhány napban is ömleni fog a szósz a nyakunkba, mert a régi mondás szerint Ha sokszor mondom, sánta vagy, elkezdesz sántítani. Vagyis odasántikálsz a szavazófülkéhez, és leszavazol. Az eddigi népszavazásokon mindig az Igen-re kellett szavazni, most viszont a Nem-re. A feltett kérdés ismét nem valami magyarosra sikerült. Ettől azonban belekerül a reklámokkal együtt 20 milliárd adóforintunkba.

Összefoglaló az eddigi népszavazásainkról ITT

Békéscsaba, 2016. szeptember 29.

F. I. – T. Z.

Emlékeztető: „Amit fontos lenne megtenni, az, hogy mindenhol korlátozzuk a születések számát és népszerűsítsük a – rasszok közötti – vegyes házasságokat abból a célból, hogy létrejöjjön egy globális emberfaj egy olyan világban, amelyet központi kormány fog teljes egészében irányítani.” (G. Brock Chisholm pszichiáter, az Egészségügyi Világszervezet első főtitkára a Kalergi-terv lényegéről)


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »