Nem Trump húzta szorosabbra az ENSZ nadrágszíját

Nem Trump húzta szorosabbra az ENSZ nadrágszíját

Saját eredményeként tálalja az Egyesült Államok, hogy az ENSZ vasárnap közel 5,4 milliárd dolláros költségvetést fogadott el 2018–19-re, ami körülbelül 285 millió dollárral kevesebb az előző kétéves időszakhoz képest. Jól rímel ez arra a fenyegetésre, amelyet Donald Trump és Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet múlt héten beígért a Jeruzsálem ügyében ellenük szavazóknak. Az amerikai elnök újra a sikeres üzletember szerepében tetszeleghet, mintha a csökkentés kizárólag az ő érdeme lenne. Csakhogy ez így nem teljesen igaz.

Az ENSZ költségvetését ugyanis nyilvánvalóan nem néhány nap alatt dolgozzák ki. A tervezetet először hivatalosan a főtitkár nyújtja be, amelyet aztán egy szakértőkből álló illetékes bizottság vizsgál meg, végül a közgyűlés hagyja jóvá. Márpedig Antonio Guterres már októberben nagyjából 4 százalékos, 200 millió dolláros csökkentést javasolt, amihez képest az elfogadott végső összeg nem sokkal kevesebb. A fentiekből az is egyértelmű, hogy a döntés nem egyetlen tagállamon áll vagy bukik, még ha természetesen mindig törekszenek is a teljes konszenzusra. Egyelőre nem derült ki, hogy a spórolás az Egyesült Államokat mennyiben érinti: a szóban forgó 285 millió dollárt Washington vette ki a kalapból, vagy az összeg szétoszlik a tagállamok között? Végül az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az ENSZ működésének reformja már régóta terítéken van. Az Egyesült Államok már korábban is többször meglebegtette, hogy nem hajlandó finanszírozni a drága, ám erőtlen világszervezet működését, ha nem gyorsulnak fel a változások. És ezzel Amerika koránt sincs egyedül, a legtöbb állam – például Oroszország is –, sőt a főtitkár is egyetért abban, hogy az ENSZ reformokra szorul.

Más kérdés, hogy Donald Trump kritikájának nyilván komoly súlya van. A világszervezet költségvetését a tagállamok „dobják össze” a gazdasági eredményük, az egy főre jutó jövedelem és más összetett tényezők alapján arányosan. Az Egyesült Államok az összes ország közül magasan a legtöbbel, a maximalizált 22 százalékkal járul hozzá a közös kasszához (Magyarország 2017-ben időben befizette a rá eső 4 millió dollárt). Ráadásul ez nem minden, hiszen a békefenntartó missziók és az ENSZ külön programjai, például a gyermekalap (UNICEF) vagy a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) külön költségvetéssel rendelkeznek, melyekből Washington ugyancsak vastagon kiveszi a részét. Korábban nem úszta meg a spórolást a békefenntartás sem, júliusban a missziók költségvetését ugyancsak amerikai nyomásra 7,2 százalékkal, 7,3 milliárd dollárra csökkentették, pedig az még a világszervezet egyik sikeres részének számított.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »