Nem tetszik a kazah külügynek az EP állásfoglalása

Elfogult az Európai Parlament Kazahsztánról szóló csütörtöki állásfoglalása, amelyben az emberi jogok megsértését és a január 2-i békés tüntetéseket követően elkövetett erőszakcselekményeket veti a kazah kormányzat szemére – jelentette ki a kazah külügyminisztérium a pénteki közleményében.

A tárca szerint a dokumentum részrehajló következtetéseken és adatokon alapul. Mint írta, aggodalomra ad okot a januári tragikus kazahsztáni események objektív értékelésének hiánya. Hangsúlyozta, hogy meg kellett volna várni a zavargások hivatalos vizsgálatának eredményét.

"Elfogadhatatlannak tartjuk ilyen dokumentumok elfogadását a Kazah Köztársaság vezetése által kezdeményezett hivatalos vizsgálat eredményeinek közzététele előtt. Megismételjük, hogy azokat a nemzetközi közösség rendelkezésére bocsátjuk" – derül ki a közleményből.

A minisztérium szerint az állásfoglalás megfogalmazásakor az európai parlamenti képviselők és az EP frakciói nem kértek pontosításokat és információkat kazah tisztségviselőktől. Azokban a külföldi médiajelentésekben, amelyek a rendvédelmi szerveknek a terrorista és szélsőséges csoportok elleni törvényes fellépéséről tudósítottak, ellentmondásos és pontatlan részletek vannak – áll a közleményben.

Hírdetés

Kiemelték, hogy Kazahsztán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa és más mértékadó nemzetközi szervezetek tagjaként, a többoldalú emberi jogi megállapodások részeseként teljes mértékben elkötelezett a jogállamiság, a polgárok jogainak és szabadságának védelmére vonatkozó kötelezettségek betartása mellett. A Kazah Köztársaság a kölcsönös megértés és tisztelet elvei alapján konstruktív együttműködésre törekszik az Európai Unió valamennyi intézményével – szögezték le a közleményben.

Az Európai Parlament képviselői csütörtökön többséggel elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben nemzetközi vizsgálatot követelnek a közelmúltbeli kazahsztáni zavargások ügyében. A dokumentum nem kötelező érvényű.

Január elején zavargások törtek ki Kazahsztánban, amelyek során erőszakos támadásokat követtek el a rendőrség és a hadsereg tagjai ellen. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök államcsínykísérletről beszélt. A helyzet január 7-re stabilizálódott, majd január 19-én országszerte feloldották a rendkívüli állapotot. A hatóságok szerint az események következtében 225 ember vesztette életét, és több mint 4500-an sérültek meg.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »