„Nem szabad vakon követni az Egyesült Államokat”

Ausztráliának nem szabad “vakon követnie” az Egyesült Államokat – figyelmeztetett Peter Leahy egykori ausztrál vezérkari főnök csütörtökön, a Nagy-Britannia iraki szerepvállalását bíráló Chilcot-jelentés közzététele után egy nappal.

Ausztrália 2 ezer katonával támogatta Washingtont és Londont a 2003-as iraki invázióban.

A brit diplomáciai szolgálat egykori magas rangú tagja, Sir John Chilcot vezette kormányzati vizsgálat arra jutott, hogy Tony Blair korábbi miniszterelnök helytelen hírszerzési információkra hivatkozva egy sikertelen háborúba vezette az országot, amelynek vezetői ráadásul azt hitték, hogy képesek lesznek számottevően befolyásolni az Egyesült Államok viselkedését. Az ausztrál hadsereget 2002 és 2008 között vezető Leahy szerint a jelentés fényében Ausztráliának meg kell vizsgálnia nemzetközi szerepvállalásait.

“Nem szabad vakon követnünk régi stratégiai partnereinket”

 – figyelmeztetett Leahy, aki jelenleg a Canberrai Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének oktatója.

“Őszintén szólva az Egyesült Államok elmúlt 20-30 évben hozott döntéseinek egy része valamilyen ferdítésen alapult”

 – állította a volt vezérkari főnök.

Ezzel szemben az ausztrál csapatok bevetése idején a kormányt vezető John Howard csütörtökön jelezte: nem ért egyet a Chilcot-jelentés azon állításával, amely szerint a diplomáciai lehetőségek kimerítése nélkül került sor az invázióra.

“Kiállok a döntésem mellett, nem lépek vissza tőle” – erősködött Howard.

“A rendelkezésemre álló információk alapján nem hiszem, hogy rossz döntést hoztam.”

A George W. Bush hűséges barátjának számító volt miniszterelnök szerint nem egy hazugság miatt került sor az iraki háborúra.

“Nem volt szó hazugságról. Voltak hírszerzési hibák, de nem volt szó hazugságról”

 – bizonygatta.

Andrew Wilkie független törvényhozó azonban másként látja, és a brit vizsgálathoz hasonló eljárást sürget Ausztráliában. A korábban hírszerzési tisztségviselőként dolgozó Wilkie 2003-ban úgy döntött, hogy felfedi az iraki háborúhoz vezető hírszerzési hiányosságokat.

Az ausztrál külpolitika bírálóinak egyik legfájóbb pontja, hogy a canberrai kormány a parlament megkérdezése nélküli hirdethet háborút.

Eközben a NATO varsói csúcstalálkozója előtt egy nappal Dalia Grybauskaite litván elnök arra buzdította Németországot, hogy vegye át az európai kontinensen a katonai vezető szerepét.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »