Nem lakókocsinak való vidék

Nem lakókocsinak való vidék

Bár igény lenne rá, nagyon kevés helyen lehet kempingezni a Székelyföldön – ez volt az egyik következtetése a március 3–6. között Budapesten megszervezett Utazás kiállításnak, és ezt a következtetést vonta le a Krónika is, miután szétnéztünk a környéken. Miközben Maros megyében van keresnivalójuk a lakókocsival érkező vagy sátorozni vágyó turistáknak, addig Hargita megyében egyelőre úgy tűnik, az igényt ugyan felismerték, és tervek is vannak, de még várni kell a minőségi hegyvidéki kempingezésre.

6-vasskert arch_bA szovátai Vasskert kemping (archív felvétel)

Maros megye jobban áll

Hollandok, németek, franciák és természetesen magyarországiak kedvelt célpontjai manapság a marosszéki, különösképpen Szovátán és a Nyárád mentén található kempingek – derült ki kimerítő terepszemlénk során.

Elsőként a szovátai Vasskert kempingbe látogattunk el, ahol tavasz lévén, éppen stégjavítás folyik, készülnek a következő szezonra. A tulajdonosok húszéves tapasztalattal várják az idelátogatókat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy vendégeik otthon érezzék magukat. Ennek meg is van az eredménye, a vendégek az internetes szakportálokon is áradoznak a létesítményről. „Igyekszünk minden korosztályt kiszolgálni. Kisgyerekes családoknak azért jó, mert zárt, biztonságos, viszont szabad játszási lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek homokozóval, hintával, patakkal. Családias jellegű már csak azért is, mert a saját kertünkről beszélünk, vigyázunk rá, és mindig itt vagyunk” – mesélte lapunknak Vass Annamária, az egyik tulajdonos.

A kempinget üzemeltető házaspár szerint csak komoly hozzáállással lehet turizmust folytatni. Fontosnak tartják, hogy ne csak vendégeikkel ápoljanak jó viszonyt, de más kempingtulajdonosokkal is kapcsolatban legyenek, tapasztalatot cseréljenek, hogy ne csak kis zöld pöttyök legyenek a turisztikai térképen, hanem egy zöld hálózat, amely a turizmus minden szegmensére jó hatással lehet.

Már nemcsak a szegények vakációja

„Nagyon sokat változott a véleményünk: itt a kemping régebb a szegények nyaralását jelentette. De miután külföldiek jöttek lakókocsival, és már nagyon sok belföldinek is lett, kiderült, hogy nagy igény van a tisztaságra, a meleg vízre, a csendre, a nyugalomra. Van egy réteg, amely nem cserélné fel a szállodával, ha itt neki mindene megvan, mert egy kempingben még füves udvara is van a szállodai adottságokon túl” – mesélte lapunknak a Vasskert tulajdonosa.

Szovátán úgymond tófüggő a kempingezőszezon, leginkább akkor jönnek a vendégek, amikor a Medve-tó is nyitva van. Ezt erősítette meg Nyulas Imre is, aki szintén kempinget üzemeltet a tó közelében. „Lassan húsz éve foglalkozunk ezzel. Vannak visszajáró vendégeink is, ki ahogy megengedheti magának, mert van, aki két-három évente jön csak, de akadnak olyanok is, akik minden évben ellátogatnak hozzánk” – mesélte a tulajdonos, aki viccesen megjegyezte, hogy talán az ő vonzereje a „welcome drink”-nek köszönhető, amit megérkezéskor szolgál fel vendégeinek. Emellett fontos hangsúlyt kap, hogy a vendég otthon érezze magát, „úgy érezze, hogy hazajön” – ezt csakis tisztasággal, odafigyeléssel és a vendég iránti érdeklődéssel lehet elérni.

Birtok Attila, a vármezői Mustang kemping tulajdonosa először Nyugat-Európában népszerűsítette kínálatát, külföldi klubokat célzott meg, majd utána terjedt el a híre a belföldi turisták körében. „Mi tíz évvel ezelőtt kezdtünk lakókocsis és sátras vendégeket fogadni. Az évek során oda fejlődtünk, ahová szerettünk volna, elértük kitűzött célunkat: kialakult az a vendégkör, aki ide jár. A célom az, hogy a stabil, visszajáró vendégekre fektessem a hangsúlyt. Egy kisebb, családias hangulatú kemping maradtunk épp ennek köszönhetően. És ez az, amit szeretnek a vendégeink, sokan már azért jönnek, hogy egymással találkozhassanak. Ezt a családias légkört szeretném megtartani, épp ezért nem is szeretnék nagy tömegeket ide vonzani, mert az elrontaná. Így vagyok a fejlesztésekkel is: nagyon kell tudni, hogy hol a határ, nem tudom, hogy mi minek a rovására menne” – részletezte Birtok Attila.

A jobbágyfalvi Tündér Ilona-vendégház néven ismert létesítmény kempingezőterülettel is rendelkezik, ahová jobbára fiatalokat várnak. „Leginkább belföldi táborozásoknak biztosítunk helyszínt, de külföldről is látogatnak minket” – nyilatkozta lapunknak Szász Csaba tulajdonos. Náluk ugyan megengedett a hangoskodás, a táborozó gyerekektől nem is várható csend és nyugalom, viszont nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy egyszerre csak egy csoportot fogadjanak, ne keresztezzék vendégeik igényei egymást. Mindenik vendéglátóegységről, így róluk is elmondható, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a higiéniára, a csendre, a barátságos környezetre, ezzel eleget is téve az irántuk támasztott kritériumoknak.

Hargita megye: igény lenne rá

„Igény lenne rá, de nagyon gyengén áll Hargita megye a kempingek tekintetében. Mindenki saját felelősségre oda megy kempingezni, sátorozni, ahol tud, de hivatalos kemping nem sok van a megyében” – jelentette ki érdeklődésünkre Mezei Zsolt. A Hargita Fejlesztési Társulás igazgatója elmondta, voltak Bukarestben, Budapesten és Berlinben is turisztikai kiállításokon, ahol azt tapasztalták, hogy divatossá váltak a lakókocsik. Csakhogy lakókocsikat is fogadni tudó kempingek nincsenek a megyében, így nem tudtak ajánlani ilyen turisztikai célpontokat az érdeklődőknek. Ehhez ugyanis lehetőséget kell biztosítani, hogy szennyvíztartályukat üríteni tudják, továbbá a villanyáramra való csatlakozásukat és vízellátásukat is meg kell oldani.

György Piroska, a csíkszeredai polgármesteri hivatal Csík-Info turisztikai információs irodájának vezetője is megerősítette, hogy az idei turisztikai kiállításokon azt tapasztalták, hogy egyre többen érdeklődtek a lakókocsis kempingezés iránt, azonban, mint fogalmazott, „nem igazán vannak kempingezési lehetőségek itt, Csíkban”.

Gyenge kínálat

Hargitafürdőn 2012 óta működtet kempinget a csíkszeredai Csíki Fürdők Kft. „Tíz házikó áll a vendégek rendelkezésére, ezeket többnyire a mofettázók veszik igénybe nyáron, illetve van egy kevés hely sátorozók számára is, ezt viszont egyre kevesebben igénylik” – osztotta meg Bíró László, a működtető cég igazgatója. Hozzátette, biztosítanak egy kevés parkolóhelyet, illetve illemhelyiségeket, zuhanyozási lehetőséget is. Teljesen hivatalosan működik kempingként. Lakókocsik számára csak helyet tudnak adni, de víz- és áramellátásban nem tudják részesíteni őket.

Felújítás alatt a tusnádfürdői kemping

„Reméljük, idéntől meg tudjuk nyitni a tusnádfürdői kemping kapuit a vendégek előtt, jelenleg a házikók felújítása zajlik” – újságolta Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere.

1 kemping tusnad foto szabo zsolt_b(fotó: Szabó Zsolt)

Mint részletezte, már három házikónál a munkálatokat befejezték, a többi felújítása most zajlik. A vizesblokkokat, a mosdókat már korábban rendbe tették. Mint mondta, sátorhelyeik is vannak, és abban az övezetben lakókocsiknak is tudnak helyet biztosítani.

Tervek a Szent Anna-tónál

Nagy tervek vannak a Szent Anna-tónál is. Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője megkeresésünkre arról számolt be, hogy éppen a kemping felújítási tervét készítik elő. „Pénz függvénye, hogy már idén vagy csak jövőre készülne az előírásoknak megfelelő kemping. Meg van szabva az is, hogy a sátorhelyek hány négyzetméteresek kell hogy legyenek, illetve áramellátást kell biztosítani, mosdókat, illemhelyiségeket, információs pontot is ki kell alakítani. Amikor a projekt megvalósul, akkor teljesen modern, felszerelt kemping lesz” – fejtette ki.

Jelenleg a létesítmény kerítését cserélik ki, ezt a munkálatot már tavaly ősszel elkezdték, és nemsokára folytatják. „Régen dróthálóval volt körbekerítve, most vadvédelmi kerítést fogunk felszerelni, ugyanis a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek elvárása volt, hogy a medvék ellen biztonságos kerítést állítsunk fel” – osztotta meg Dósa. Egyelőre azonban saját felelősségre sátraznak ott kirándulók, hivatalosan nem működhet egyelőre ott kemping.

Gyergyószék is lemaradásban

Gyergyószéken sem jobb a helyzet, pedig a 39. Utazás kiállításról nemrégiben hazatérő helyi szakemberek is megerősítették: a standot látogatók visszajelzései alapján sok turistát vonzana a sátrazó szálláshely.

Az egykor nagy népszerűségnek örvendő, 4-es kilométernél lévő kemping viszont rég bezárt, az pedig, hogy mikor nyílik meg ismét, kérdéses. A gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal sajtóreferense elmondta, az egykor igencsak népszerű „4-es” területe magántulajdonban van, ám a középtávú stratégiai elképzelések között szerepel a hely turisztikai forgalomba való visszakapcsolása.

Jelenleg a város területén, Gyilkostó felé vezető út mellett a Váralja kemping; az üdülőtelep felé vezető út mellett, kevéssel Gyilkostó bejárata előtt, a világháborús emlékműnél egy kisebb területű, valamint az üdülőtelep területén egy-egy magántulajdonban lévő kemping várja a látogatókat. Viszont befogadóképességük nem túl nagy, és a korszerű kempingtelepekhez fűzött elvárásoknak sem tesznek egyelőre eleget.

Borszéken egyetlen működő, magántulajdonban lévő kempingről számolt be a polgármesteri hivatal illetékese. A Kárpátok utcában ezer négyzetméteren negyven kétágyas házikót kínálnak a kempingezőknek, ahol négy kialakított tűzhely is van. Júniustól augusztus végéig működik, bővítését nem tervezik, viszont korszerűsítését igen.

Milliárdokat költenek el itt a külföldiek

Több mint 2,2 millió külföldi turista látogatott el tavaly Romániába, ők összesen 5,6 milliárd lejt költöttek el az országban – mutat rá csütörtöki közleményében az Országos Statisztikai Intézet (INS). Egy turista átlagosan 2525 lejt hagyott itt. Többnyire (55,9 százalékban) üzleti ügyben, kongresszusra, konferenciára, képzésre, vásárokra és expókra érkeztek. A második helyen a magánút szerepel (44,1 százalék), ezek körében pedig 62 százalékot tesz ki a nyaralás.
A költségekben a legnagyobb hányadot, 53,3 százalékot a szállás teszi ki – a külföldi turisták elsöprő többsége, 90,2 százalékuk legalább félpanziós ellátást választ, tehát a reggeli mindenképp benne van az árban. A vendéglőkben és bárokban hagyott összegek 16,4 százalékot tesznek ki, a bevásárlás pedig 12,7 százalékot. A Romániát felkereső külföldi turisták közel fele (49 százalék) utazási irodák közvetítésével érkezett, és többségük (77,8 százalék) repülővel jött.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »