Nem közeledtek az álláspontok a közoktatási vita végére

További képviselői felszólásokkal folytatódott a közoktatás állapotáról rendezett politikai vitanap kedden az Országgyűlésben.

 Fidesz: nincs olyan messze a kormány és a pedagógusok álláspontja
 

Révész Máriusz azt mondta, azért térnek ki a 2010 előtti időszakra, mert akkor nőtt meg jelentősen az államadósság. 1200 milliárdot fizettek ki csak tavaly adósságtörlesztésre – jegyezte meg. Igaz, hogy a Klik alulfinanszírozott, túlcentralizált és késtek a kifizetések. Valóban van sok probléma, de ez nem vezethet oda, hogy azt mondják, az előző időszakban teljesen rendben volt minden. Nem baloldali oktatási rendszer működött, lényege az volt, hogy a legszegényebb települések rosszabb minőségű oktatást tudtak biztosítani, mint a kedvezőbb helyzetűek. A magyarnál szegregáltabb oktatási rendszer nem volt az OECD-országok között – mutatott rá. Ezen a rendszeren kellett változtatni – jelentette ki.

Hozzátette: a tanári követelések egy jelentős részét ők is látják. Utalva az oktatási államtitkár nyilatkozataira azt mondta: nincsenek olyan messze az álláspontok. A tanári követelések 80 százalékát teljesíteni fogja az államtitkárság – ígérte.

Képviselőtársa, Vinnai Győző szintén az önkormányzatok eladósításáról beszélt, hozzátéve: a liberális oktatáspolitika megbukott, az esélyegyenlőtlenségek nőttek a szocialisták kormányzása idején. Rögzítette: nem akarnak visszatérni a 2010 előtti oktatáspolitikához. Kitért arra is: szeptemberben elindul a szakképzési Híd-program, ami a korai iskolaelhagyást szeretné csökkenteni, s amibe 23 éves korig lehet majd belépni. Általános iskolai végzettséget és rész-szakképesítést ad.
    
Jobbik: Balog Zoltánnak távoznia kell a miniszteri székből
 

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője szerint az oktatás jelenlegi állapotáért Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét terheli a felelősség, amiért távoznia kell székéből, továbbá “felelősségre kell vonni kártékony és bűnös tevékenységéért”.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, a miniszterelnök egy “anyagilag megbízhatatlan, vélelmezhetően saját egyházában is ügynöki tevékenységet végző hipokritára” bízta az oktatás sorsát, ami után nem lehet csodálkozni, hogy a rendszer anyagilag és erkölcsileg is az összeomlás szélére sodródott.

Palkovics László oktatási államtitkár rövid válaszában a miniszter nevében visszautasította a fenti vádakat.

A szintén jobbikos Vágó Sebestyén a gyermekvédelmi jelzőrendszer anomáliáról szólt, szerinte leterheltek az oktatási intézmények, a gyerekek és a pedagógusok. Az iskolai szociális munkások jelenlétét hiányolta, ami bár szerepelt a kormányprogramban, mára csak feltételes módban szerepel a szabályozásban. Erre a státuszra főállásban kellene szakembereket alkalmazni.

Kulcsár Gergely a hazafias nevelés fontosságát emelte ki. Javasolta, hogy más tantárgyak óraszámának csökkentésével valósítsák meg a honvédelmi alapismeretek oktatását.
 

MSZP: romlott a közoktatás helyzete 2010 előtti állapothoz képest

Varga László szerint a 2010 előtti állapotokkal sem lehet elégedett senki, de ahhoz képest 200 milliárdot vontak ki a közoktatásból és jelentősen csökkent a GDP-arányos finanszírozás.

Egyértelmű, hogy a nem megfelelő 2010-es állapotokhoz képest jelentősen rosszabb a helyzet – mutatott rá.

Felidézte a miskolci Herman Ottó Gimnáziumból indult tiltakozást, s azt mondta: nagyon komoly elégedetlenség alakult ki. Hangsúlyozta: az iskola nyílt levele nem a pedagógusok fizetéséről szólt, hanem a közoktatás általános állapotáról. Kijelentette: új rendszerre van szükség a magyar közoktatásban.

Heringes Anita szerint a Fidesz és KDNP búra alá zárta magát, ahová nem jut el a magyar emberek szava. Lassan szabadságharcot vívnak mindenkivel, aki nem vall velük azonos véleményt.
    

KDNP: korrupciós ügyek a Magyar Bálint vezette tárcánál
 

Hollik István arról beszélt, hogy a Magyar Bálint vezette oktatási tárca tele volt korrupciós ügyekkel. Példaként hozta a Sulinet programot, valamint kitért a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjára. A céget a mostani kormány vásárolta vissza – jegyezte meg. Szimbolikus ügyként említette a kakaóbiztos számítógépeket is, amely Kovács Kálmán miniszterségéhez köthető. A 2010 előtti közoktatási rendszer kudarcos volt, fenntartani nem lehetett – rögzítette.

Államtitkári reagálás
 

Rétvári Bence azt mondta, nem igaz, hogy megfeleződtek volna az oktatásra fordított kiadások. Az OECD adatai alapján azonban az igaz, hogy a szocialisták kivették az oktatásból a forrásokat, s kormányzásuk utolsó éveiben a GDP-adatokat figyelembe véve 11 százalékos volt a csökkenés.

Valamennyi képviselőcsoport kihasználta időkeretét a közoktatási politikai vitanapon, amely így összesen mintegy nyolc órán át tartott.

Nem közeledtek az álláspontok a közoktatási vita végére

A Jobbik utolsó felszólalója Rig Lajos volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Veszprém megyei Halimba falusi iskolájában nem biztosítottak a feltételek a kötelező mindennapos testnevelésórák megtartására.

Hiller István volt oktatási miniszter ezt követő felszólalásában azt sürgette, hogy az önkormányzatok ismét váljanak iskolafenntartóvá, szerinte ugyanis csak így biztosítható az oktatás színvonalának javítása.

Kiemelte továbbá, hogy a következő két évben dől el, hogy a kormány megfelelő választ tud-e adni az oktatás problémáira, és amennyiben ez elmarad, akkor a kérdés akár a 2018-as választási kampány központi kérdése lehet. A szülők jogosan tiltakoznak a kormány oktatáspolitikája ellen – tette hozzá Hiller István, aki megjegyezte, az oktatás ügyében megfogalmazott problémák az emberek fejében összeállnak majd azzal, ami szerinte például az egészségügyben, vagy a megakadályozott népszavazás ügyében történt.

Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselője, korábbi oktatási államtitkár rövid felszólalásában a gyerekek védelmét nevezte a legfontosabb szempontnak, ezért arra kérte a tanárokat, hogy “minden művészi pedagógiájukkal szereljék le” az iskolákban kibontakozó pártpolitikai vitákat.

A fideszes Németh Zsolt szintén kétperces felszólalásban elismerte Hiller István megállapítását, hogy a vitában nem közeledtek az álláspontok. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány hosszú távú, stabil és megbízható köznevelési rendszert kialakításán dolgozik, amelynek a középpontjában a gyermekek állnak. A cél ugyanis az, hogy ők használható tudást szerezzenek és biztonságban legyenek az iskolákban – folytatta, majd megjegyezte, a pedagógusok megbecsülését is növelni kell, hogy megfelelően tudjanak a gyermekekkel bánni.

Palkovics László oktatási államtitkár zárszavában elmondta, a kormány a fenti célok elérése érdekében most dolgozza ki a szükséges decentralizáció pontos lépéseit. A kabinet képviselője szerint ezekről annyi biztosra vehető, hogy azok közelebb viszik majd az intézményekhez az iskolákról szóló döntéseket, az iskolavezetők felelőssége pedig növekszik majd például a keretgazdálkodás lehetőségének visszaadásával.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a politikai vitanapot.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »