Nem költözködnek a magyarok

Nem költözködnek a magyarok

A magyarok 52 százaléka ugyanazon a településen, 23 százaléka ugyanabban a megyében lakik, mint a születésekor, a lakóhely stabilitása a községek lakóira inkább jellemző, mint a városiakra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly ősszel végzett kis népszámlálásának adataiból. A mikrocenzus MTI-hez pénteken eljuttatott legfrissebb eredményei szerint a községek lakosainak 56 százaléka, a városlakóknak fele él születése óta ugyanazon a településen.

A születési hely elhagyása a közép-magyarországi, a stabilitás az észak-alföldi régiót jellemzi a leginkább. A Jász-Nagykun-Szolnok és a Hajdú-Bihar megyei lakosok több mint kétharmada lakik születése óta ugyanazon a településen, viszont a fővárosiak esetében ez az arány csak 29, a Pest megyeieknél 45 százalék. A fiatalabbak nagyobb arányban élnek azon a településen, ahol születtek: a 30 év alattiak 70, a 30-49 évesek 46, az 50 éves és annál idősebbek 41 százaléka él a születéskori lakóhelyén.

2016-ban a népesség több mint ötöde születése óta ugyanazon a lakcímen élt. A lakosság legidősebb csoportját jellemzi a legkevésbé a lakóhely-változtatás. A 65 éves és annál idősebb népesség majdnem 60 százaléka, az 50-64 éves korosztály kétötöde még 1990 előtt költözött jelenlegi lakóhelyére. A népesség fiatalabb csoportjaiban, a 30-49, illetve a 15-29 évesek között azok vannak a legtöbben, akik az elmúlt hat évben költöztek jelenlegi lakóhelyükre, míg a 15 év alatti lakosság többsége születése óta ugyanazon a lakcímen él.

A felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen. Az első mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »