Nem kapta meg a kormánytól a hitelt Nyírbátor az ipari park fejlesztéséhez, a független polgármester még reménykedik

Újabb kapacitásokra van szükség Nyírbátorban a jó gazdasági teljesítmény miatt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város önkormányzata 300 milliárd forintos hitelt kért a kisváros ipari parkjának bővítésére, a kormány azonban elutasította. Máté Antal független polgármester egyelőre reménykedik a döntés felülbírálásában, mivel itt nem csak a helyiek életéről van szó: az egész megyéből ingáznak a dolgozók nap mint nap, jelenleg mintegy ötezer embernek adnak munkahelyet a kistelepülésen működő multinacionális vállalatok.

Nem olyan régen, augusztusban több médium is beszámolt arról, hogy elkezdődött és várhatóan 2021 közepén fejeződhet be a nyírbátori ipari park közel 2 milliárd forint értékű fejlesztése.

A 2015-ben indult gigaberuházás Máté Antal független polgármester nevéhez fűződik, aki 2019 októberében kezdte meg második ciklusát. A NYÍRBÁTOR JÖVŐJÉÉRT EGYESÜLET-MSZP-PÁRBESZÉD-MOMENTUM-ÖSSSZEFOGÁS MEGYÉNKÉRT-DK támogatásával induló Máté nagyot nyert a tavalyi önkormányzati választáson: a szavazatok 66,42 százalékával toronymagasan megverte a Fidesz-KDNP jelöltjét, Dr. Gárdos Lászlót, aki mindössze 30,16 százalékot kapott.

Kép: Máté Antal Facebook oldala

Megtanulhattuk már az évek alatt, hogy az ellenzéki polgármesterek finoman szólva sem részesülnek ugyanazokban a kegyekben, mint a jó fideszes káderek: rendszeresen hallani arról, hogy a kormány által kontrollált pénzcsapok sokszor épphogy csak csepegnek, amennyiben nem kormánypárti a településvezető.

Majdnem 2 milliárd forintos gigaberuházás

Nem ugyanez, de hasonló történt a nyírségi kisvárossal is. Máté Antal lapunknak elmondta, a gigaberuházás előkészítése még 2015-ben indult a több multinacionális cégnek telephelyet biztosító, mintegy 57 hektáros ipari területen.

A polgármester szerint az elmúlt években több cég is települt Nyírbátorba zöldmezős beruházással, vagy bővítette kapacitásait, így megnőtt a műszaki tartalom, arról nem is beszélve, hogy

ma már 50 busz áll meg az ipari parkban műszakváltáskor, így a helyszín már-már komoly gyárvárosok ipari parkjára kezd hasonlítani, annyi különbséggel, hogy Nyírbátor egy mindössze 12 ezer lelket számláló kisváros.

Az ipari parkban működő dán, olasz és német tulajdonú cégek, illetve a kisebb vállalkozások jelenleg mintegy ötezer embert foglalkoztatnak, a terület az elmúlt öt évben azonban munkaerő-létszámban, infrastrukturális és területigényben is túlnőtte magát, a terület elérte befogadóképességének maximumát.

A polgármester megjegyezte,

az ötezer emberből közel négyezren bejárósak, vagyis nem nyírbátoriak, hanem környékbeli lakosok. A busztársaságok 179 környékbeli és távolabbi településről hozzák szervezetten a munkavállalókat dolgozni naponta az ipari parkba, így jelentős a teher- és a személyautó-forgalom is.

A nyírbátori ipari parkban működik többek között a gyógyászati segédeszközöket gyártó dán Coloplast, a német Diehl repülőgép-alkatrészgyára, a szintén német érdekeltségű, jármű-elektronikai alkatrészeket gyártó Rosenberger Magyarország Kft.,továbbá az olasz tulajdonú Serioplast és Farmol műanyagpalack-gyára is.

A városvezető kifejtette, a majdnem 2 milliárd forintos fejlesztési program egyik elemeként egy húszállásos központi buszmegállót, valamint buszöblöket építenek az üzemek mellett. A cégek igényét teljesítve bővítik az elektromos hálózatot és fejlesztik a kapacitása határát elérő alállomást, valamint földkábelekkel váltják ki a légvezetékeket. Ezzel 15 megawattos többletteljesítményt kapnak az üzemek, és új fogyasztókat is tud fogadni az elektromos rendszer.

Nem a semmire kérték a 300 milliós hitelt

Máté Antal elmondta, a beruházás finanszírozását tekintve a helyzet úgy áll, hogy a megyei önkormányzattal közös konzorcium több mint egymilliárd forintnyi európai uniós forrást nyert a Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top).

Az időbeli csúszás, valamint az építőipari költségek növekedése miatt azonban át kellett tervezni a teljes költségvetést, a kivitelezésekre pedig pluszforrást kell bevonnia az önkormányzatnak, így a többletköltségek fedezésére 300 millió forintos többlettámogatási igényt nyújtottak be.

Ennek a többletköltésnek a fedezésére kértek hitelt, amit nemrégiben első körben elutasítottak. A Magyar Közlöny szeptember 10-én megjelent 203. számából azonban kiderült,

a benyújtott támogatási igények közül kizárólag az övékét utasította el a kormány.

Támogatási lista
Fotó: Magyar Közlöny

Hírdetés

Támogatási lista
Fotó: Magyar Közlöny

Nyírbátor polgármestere kifejtette, a döntés után azonnal elkezdtek különböző szereplőkkel tárgyalni, illetve egy év határidő-módosítást kértek, de megkeresték a Pénzügyminisztériumot is, hogy vizsgálja felül döntését. Ők egy hónapot kértek erre.

„Bízunk abban, hogy a döntés módosítva lesz, hiszen ezt a pénzt nem az önkormányzatnak kérjük. Nem arról van szó, hogy egy nem fideszes polgármester kérni akar 300 millió forint hitelt, amiből mindenféle rendezvényeket akar szervezni. Amit mi szeretnénk, az az, hogy az itt dolgozó embereknek megfelelő, biztonságos körülményeket tudjunk teremteni. Fontos, hogy nemcsak a nyírbátori emberekből van szó, hanem a megyében élő lakosságról is”

– hangsúlyozta Máté.

A stabilitási törvénynek is megfelelnek

Úgy véli, ez egy befektetés-jellegű hitel, ami hosszú távon megtérül, hiszen ezzel az infrastrukturális fejlesztéssel további beruházásokat tudnak generálni, ami több iparűzési adóból származó bevételt jelent, tehát a visszafizetés lába is rendben van.

Mint azt Máté elmondta, az úgynevezett stabilitási törvény írja elő, hogy a hitelkérelmeket a kormánynak jóvá kell hagynia, amihez meg kell vizsgálniuk, hogy az adott önkormányzat, ami hitelt vesz fel, vajon átgondoltan, megfontoltan, kellő pénzügyi megalapozottsággal és visszafizetési garanciákkal tudja-e azt kivitelezni.

Az elvi-politikai álláspont emögött az, amiért ezt a jogszabályt meghozták, hogy az önkormányzatok még egyszer ne adósodjanak el olyan mértékben, mint a konszolidáció előtt.

„Érdekes, hogy ha megnézzük érdemben azokat a projekteket, amik kaptak hitelt, akkor azt találjuk, ezek közül talán a miénk az egyetlen, ami olyan befektetéshez kér hitelt, ami elsősorban a gazdaságba fektet be, így megképződik a visszafizetési lába is”

– fogalmazott.

Nem először kekeckedik velük a kormány

Máté elmesélte, az első pályázatukat még 2016 év elején nyújtották be, akkor, amikor elindult az európai uniós forrásból működő Terület- és településfejlesztési operatív program (Top), aminek keretében lehetett pályázni különféle projektekhez pénzekre. A megyei önkormányzattal közösen benyújtott, 1 milliárd forintos top-os támogatási kérelmüket azonban csak 2018 áprilisában, az országgyűlési választások utáni héten bírálták el a Nemzetgazdasági Minisztériumban államtitkársági szinten.

Ez azonban jogilag egyáltalán nem volt rendben: a jogszabályban rögzített eljárásrendet totálisan be nem tartva bő 2 évet vártak a támogatási igényük elbírálásával. Pedig a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről* szóló jogszabály vonatkozó része szerint

„nagyprojekt esetén a támogatási kérelem beérkezésétől számított kilencvenedik napig” dönteni kell.

Az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló jogszabály vonatkozó része

Arra a kérdésre, hogy ez mégis hogyan történhetett meg, Máté azt mondta, az elbírálás úgy néz ki, hogy két vagy három szakértő minősíti a pályázatokat, akik pontoznak, majd annak alapján rangsorolnak. A pontozás elméletileg bizonyos objektív mérőszámok alapján történik, például megalapozottság, költséghatékonyság szerint, és így tovább.

Amennyiben bizonyos százalékon belül van a különböző bírálók értékelése, akkor átlagolnak és egy bizonyos pontot kap a projekt. Abban az esetben viszont, ha egy bíráló pontozása jelentősen eltér a többitől, akkor újra el kell bírálni a projektet, visszaadják a szakértőknek és az egész folyamat újraindul.

”Szándékosan beépített fék a rendszerben”

Máté szerint ez történt a pályázatukkal kapcsolatban is.

„Nyilván amilyen projekteket akartak, azokat „harmonikusan” pontozták, akivel viszont kekeckedni akartak, ott ezt alkalmazták, hogy húzzák az időt. Tehát van egy szándékosan beépített fék a rendszerben. Úgy gondolom, amíg a politikai döntés nem született meg, addig ezzel játszottak”

Tulajdonképpen ez a húzd meg-ereszd meg történet ment két éven keresztül. Hiába látták be, hogy szükséges lenne adni pénzt, mégsem jó káder volt ez a polgármester, miközben azt is mérlegelték, hogy komoly cégek működnek az ipari parkban, akikkel ráadásul stratégiai megállapodást kötött a kormány, így nekik elég nehezen lehetett volna megmagyarázni, miért nem lesz bekötő út és további áramhálózat-fejlesztés.

Ráadásul hiába telt-múlt az idő, nem lehetett fellebbezni sem, hiszen folyamatban lévő ügyről volt szó, így csak várni tudtak: ha nincs döntés, nincs mit megfellebbezni sem.

Hosszú egyeztetési folyamat volt, míg sikerült elérni, hogy ne lökjék ki őket a kalapból és megkapják a pénzt, ami így az egyik legnagyobb európai uniós forrással támogatott gazdaságfejlesztési beruházás lett a megyében.

Mindenképpen be fogják fejezni a projektet

Arra a kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha nem kapják meg a támogatást, miből fogják pótolni a kieső 300 millió forintot, Máté elmondta, egy év határidő-módosítási kérelem mellett megpróbálják egyéb beruházások és fejlesztések átcsoportosításából a 300 millió forintot a következő évben előteremteni, amihez viszont új költségvetésre van szükség.

„Eltökéltek vagyunk, hogy ezt a projektet végigcsináljuk, mert hisszük és tudjuk, hogy szükség van rá. Ha nem kapjuk meg a kormány segítségét, akkor új finanszírozást kell kieszközölnünk. Megpróbálunk úgy ütemezni, hogy bizonyos dolgokat jövő évben elhalasszunk annak érdekében, hogy ezt a programot be tudjuk fejezni”

– zárta szavait a polgármester.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »