„Nem fogjuk lejjebb szorítani a minőségi elvárásokat”

„Nem fogjuk lejjebb szorítani a minőségi elvárásokat”

Noha már biztos, hogy Barack Obama amerikai elnök mandátumának végéig nem születik meg a sokat kritizált TTIP, a kereskedelemért felelős uniós biztos szerint az uniós tagországok támogatják a tárgyalások folytatását. Cecilia Malmström tegnapi, egynapos budapesti látogatásának azonban nem a TTIP, hanem az Európai Unió és Kanada közti, ratifikáláshoz közeli szabad kereskedelmi egyezmény (CETA) volt az apropója. Az Európai Bizottság kereskedelempolitikai biztosa lapunknak kifejtette, azért jött, mert a magyar döntéshozóknak kérdéseik voltak.

– Miért érkezett Magyarországra?
– Utam elsődleges célja az Európai Unió és Kanada közti szabad kereskedelmi egyezmény megtárgyalása (CETA). Korábban a magyar miniszterek azt mondták, hogy még nincsenek teljesen felkészülve arra, hogy szavazzanak a CETA-ról. Tárgyalást folytatok Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és válaszolok a parlamenti képviselőknek az egyezménnyel kapcsolatos kérdéseikre. Természetesen a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel (TTIP) kapcsolatos kérdésekre is válaszolok, de ez utóbbi most kevésbé aktuális.

– Azért beszéljünk a TTIP-ről, nem utolsósorban azért, mert sokan azt gondolják, hogy a CETA ez utóbbi „trójai falova”. Több nemzetközi tanulmány állítja, hogy a TTIP nemhogy növekedést, hanem inkább hanyatlást hoz az európai mezőgazdaságnak. Ezek után Brüsszel hogyan akarja „eladni” az európai gazdáknak a készülő egyezményt?
– A kereskedelmi egyezmény várható hatásaival kapcsolatban rengeteg tanulmány készült, nagy többségük pozitív kicsengésű. A mezőgazdasági szervezetek – amelyek álláspontja Brüsszelben is megjelenik – nagyon is optimisták nemcsak a TTIP, hanem a CETA, illetve a Japánnal formálódó megállapodás várható hatásaival kapcsolatban is. Ilyen a vámjellegű akadályok csökkentése az olyan termékek esetén, mint a bor, sör vagy sajt. A CETA-ban szerepel több földrajzi jelzés elismerése, köztük például a magyar szegedi Pick szalámi és tokaji bor is.

– A TTIP esetén sokan tartanak attól, hogy a piacok megnyitása a minőségbiztosítás rovására megy. Európára is rázúdulnak a nálunk tiltott szerek alkalmazásával előállított amerikai hústermékek vagy a génmódosított termények. Hogyan akadályoznák meg ezt, tettek-e ezért már valamit a tárgyalások során?
– Ez egy nagyon gyakran hangoztatott, félreértésen alapuló aggály, ezért örülök minden alkalomnak, amikor meg tudom erősíteni, hogy nem kell ilyesmitől tartani. Minden olyasmi, ami ma tiltott az Európai Unióban, tiltott lesz a TTIP megkötése után is. Nem fogunk megváltoztatni semmilyen szabályt, nem fogjuk lejjebb szorítani a minőségi elvárásokat. Erre tettünk ígéretet a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek és az Egyesült Államoknak is. Az amerikaiak sem akarják lejjebb szorítani a minőségi elvárásokat. Miért akarnák? Van, amiben náluk magasabbak a sztenderdek. Mindkét fél számára a hangsúly a kereskedelem előmozdításán van, ezen a téren pedig rengeteget tehetünk anélkül, hogy a sztenderdeket akár itt, akár ott lejjebb szorítanánk. Elsősorban technikai jellegű területeken van harmonizációra szükség.

– Akkor beszéljünk egy kicsit arról, amit az Európai Unió szeretne az Egyesült Államoktól. Ilyen az amerikai közbeszerzési piac megnyitása az uniós cégek előtt. Közelednek ezen a téren az álláspontok?

– Európa számára ez valóban nagyon fontos kérdés, az Egyesült Államok pedig eddig nem nagyon lépett. Ez érzékeny terület a számukra, ráadásul választási évben vagyunk. De szeretném megismételni: huszonnyolc ország egyértelműen kinyilatkoztatta, akarja a TTIP-t, jó dolog a kereskedelmet elősegíteni a világ két nagy része közt. Három éve tárgyalunk, de a CETA esetén öt évre volt szükség, és még nem vagyunk kész. Bár semmit sem zárunk ki, egyre csökken az esély arra, hogy a szöveget sikerül véglegesíteni, mire Barack Obama elnök mandátuma jövő januárban lejár. Pozsonyban azonban múlt héten találkoztak a kereskedelemért felelős miniszterek, és hatalmas többséggel erősítették meg, hogy egyértelműen tovább kell mennünk a megkezdett úton.

– Mi a helyzet a befektetési bírósági rendszerrel (ICS)? A befektetők védelmében az Európai Bizottság tavaly ezt a modellt javasolta a TTIP-ben eredetileg szereplő, sokak által kritizált befektető–állam vitarendezési mechanizmus helyett (ISDS). Jól tudom, hogy a CETA-ban az ICS szerepel?
– Az ICS-t, amely részét képezi a kanadai egyezménynek, azért hívtuk életre, mert az ISDS egy régimódi, rossz modell, ami visszaélésekre ad lehetőséget. Úgy tűnik azonban, hogy ez a vitarendezési mechanizmus csak azután lép majd életbe, hogy minden egyes nemzeti parlament külön szavazott a CETA-ról, ami több évbe is beletelik majd. A TTIP esetén az Egyesült Államok az ISDS leváltásának ötletét még nem fogadta el teljesen.

– Sokakat aggaszt, hogy a rendkívül tőkeerős multinacionális cégek a befektető–állam vitarendezési mechanizmus keretében befektetési magánbíróságokon támadhatják meg az egyes kormányokat, ha nekik nem tetsző szabályozást fogadnak el. Milyen érdeke fűződik egyáltalán az uniós tagországoknak ahhoz, hogy a TTIP tartalmazzon befektetővédelmi rendszert?
– Érdemes tudni, hogy már most is létezik kilenc különálló kereskedelmi egyezmény uniós tagállamok és az Egyesült Államok között, amelyek tartalmazzák az ISDS-mechanizmust. Ez igaz Magyarországra is. Jó lenne, ha ezektől meg tudnánk szabadulni úgy, hogy egy egységes ICS-sel helyettesíthetjük őket. Itt nem arról van szó, hogy egy cégnek joga van beperelni egy államot csak azért, nem nincsen bevétele. Az olyan helyzetekre találták ki, amikor egy adott céggel szemben diszkriminálnak. Például, ha adott esetben egy magyar céggel szemben diszkriminálnak az Egyesült Államokban. A tagállamok dönthettek volna úgy is egyébként, hogy a vitarendezési mechanizmus ne képezze részét az Európai Bizottság tárgyalási mandátumának, de nem így történt.

Névjegy Cecilia Malmström svéd politikus, aki 2014 óta szolgál kereskedelemért felelős biztosként. 2010–2015 között José Manuel Barroso elnöksége alatt a belügyekért felelős uniós biztos volt, azt megelőzően pedig az európai ügyekért felelős svéd miniszter. Tagja az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségéhez tartozó Svéd Liberális Néppártnak. Öt nyelven – a svéd mellett angolul, spanyolul, franciául, németül és olaszul – beszél. Elmondása szerint több ízben járt Magyarországon, kereskedelmi biztosként azonban most először.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »