Nem ér véget négy év múlva az uniós pénzeső?

Nem ér véget négy év múlva az uniós pénzeső?

Akit nem képeznek át, annak a mostani munkáját nagy valószínűséggel egy gép végzi majd el – várhatóan ez lesz a 2021– 2028-as európai uniós ciklus legfőbb próbatétele. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a következő évtizedben is kaphat Magyarország EU-s pénzt, de jelentősen megugrik a visszatérítendő források aránya.

Meddig tart a tejjel-mézzel folyó Kánaán Brüsszel és Budapest között, avagy a magyar kormány a következő évtizedben is számíthat az Európai Bizottságtól érkező jelentősebb összegű támogatásokra? Egyre inkább úgy tűnik, a válasz igen, ráadásul az uniós testület és a kabinet is egyre több erre utaló nyilatkozatot tesz. A bizottság finn alelnöke arról beszélt a minap, hogy 2020 után is lesznek vissza nem térítendő támogatások, sőt az uniós források meghatározó része továbbra is ilyen jellegű lesz, Jyrki Katainen szerint ugyanakkor növekedni fog a pénzügyi eszközök, így a hitel, a hitelgarancia és kockázati tőke aránya. Magyar részről korábban Lázár János bizonytalan volt, mi lesz a következő évtizedben, de most már a Miniszterelnökséget vezető miniszter is hisz abban, kapunk további támogatást a termelő, szolgáltató magyar kis- és közepes vállalkozások feltőkésítésére.

– Támogatás nélkül szét is esne az unió, a 2004-ben vagy azután csatlakozott tagországok megtartása miatt nélkülözhetetlen az uniós forrás – mondta a Magyar Nemzetnek a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Essősy Zsombor kifejtette, jóllehet 30-40 százalékkal kevesebb, de így is több ezer milliárd forintnyi brüsszeli forrás érkezhet hazánkba. Összehasonlításképp a mostani, 2014–2020-as időszakra több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ez a hozzá szükséges önerővel 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent hazánknak. A MAPI első embere rávilágított, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon belül valóban 27 százalék a vissza nem térítendő források aránya, de az összes többi fejlesztési területtel együtt ugyanez a mutató már csak 15 százalék. Szerinte 2021-től ezt biztosan meg kell duplázni, vagyis 30 százalék körüli lehet a támogatások visszatérítendő, a maradék 70 pedig a vissza nem térítendő része. Essősy úgy látja, a nullaszázalékos kkv-hitel hasznos, de nem kihagyhatatlan lehetőség, hiszen a jelenlegi pénzügyi környezetben egy-másfél százalékért bárhol fel lehet venni, 6-7 százalékos jegybanki alapkamat mellett viszont hatalmas versenyelőnyt jelenthet ez az esély.

A szakember szerint a jelenlegi ciklus inkább a velünk élő múlt, mintsem a jövő hírnöke, hiszen 2020 után már nem a feldolgozóiparba kell önteni a pénzt, hanem az emberek fejébe: át kell képezni a munkaerőt, hogy öt-tíz év múlva is legyen állásuk. Arra számít, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció a mainál lényesen nagyobb teret kap, feltör a robotipar. Ennek nyomán a következő, 2021–2027-es programidőszakban már az lesz az általános, hogy egy korábban tízezer főt alkalmazó autógyár háromezer emberrel is növelni tudja a gyártókapacitását. Éppen ezért a legtöbb munkavállalónak olyan képzést kell kapnia, hogy ne helyettesíthesse egy gép, vagyis egy csavar behajtása vagy egy kábel rögzítése már nem lesz elég. De a vezérigazgató másik példaként felhozta, hogy már ma is ismer olyan magyarországi multit, ahol a pénzügyi osztályt ötvenről ötfősre csökkentik, ugyanis a számlázást, a könyvelést a számítógépes szoftver lényegében már önállóan is képes elvégezni.

Ez most még valóban a jövő zenéje, az viszont nagyon is aktuális problémája a kormánynak, hogy az európai uniós források felgyorsított hazahozatala nélkül szinte láthatatlan a bruttó hazai termék növekedése. A magyar gazdaság 2014-ben 3,6 százalékkal bővült, a tavalyi GDP-adat 2,9 százalék volt, idén viszont a kormány sem vár 2,5 százaléknál nagyobb bővülést. Ez a kiindulópont, a kabinetnek viszont nem titkolt célja, hogy az európai uniós források felpörgetésével kozmetikázzon valamelyest a lassuló gazdasági növekedésen. Ehhez arra van szükség, hogy minél több nagy infrastrukturális fejlesztésnek legyen látható eredménye. Ezek után fájó pofon volt az idei első negyedév 0,8 százaléka. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára azt mondja, számítottak a gyengébb január–márciusi adatra. Rákossy Balázs szerint ezt azért lehetett várni, mert a 2007–2013-as ciklusnak olyan erős volt a hajrája, hogy idén jóval kevesebb uniós forrás áramlott a gazdaságba, mint tavaly. Az előző évi első negyedéves 490 milliárd forinttal szemben a tárca adatai szerint ezúttal mindössze 180 milliárd forintról beszélhetünk. A politikus szerint azonban a második fél év kifejezetten erős lesz, így a két és fél százalékos GDP-növekedés elérhető cél – vajon csak a kincstári optimizmus beszél belőle?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »