Nem engednék az unióba a törököket

Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában az Európai Parlament (EP), amire a képviselők szerint a júliusi török puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt van szükség. A strasbourgi ülésen 479 igen szavazattal, 37 ellenében, 107 tartózkodás mellett fogadták el a hatpárti indítványt, amelynek benyújtói között ott volt az uniós parlament négy legnagyobb képviselőcsoportja, a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű frakció. Binali Yildirim török miniszterelnök a döntéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió vezetőinek fel kell emelniük hangjukat az EP csütörtöki állásfoglalása ellen.

Kényes játszmába kezdett Törökország azok után, hogy megrekedtek a vízummentességi tárgyalások az Európai Unióval. A török-uniós viszonyt számos más lépés mérgezte a közelmúltban, melynek csak egy része, hogy Ankarából szinte már hetente érkezik valamiféle fenyegetés az unió felé arra vonatkozóan, hogy felmondják a korábbi migrációs megállapodást és a menekültáradat ismét elindulhat Európa felé. Recep Tayyip Erdogan török elnök emellett a múlt héten belengette: Törökországnak nem kell mindenáron kötnie magát az EU-csatlakozáshoz, inkább beléphetne az Oroszországot és Kínát is tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (SESZ).

A török elnök nyilatkozata után Peking azonnal jelezte: készségesen megfontolnák Ankara csatlakozási kérelmét, hiszen Törökország a szervezet régi partnere, amellyel hosszú ideje szorosan együttműködnek.

Valós cél lehet a törökök keleti fordulata, vagy csak zsarolásról van szó? – ezt a kérdést tettük fel Egeresi Zoltán Törökország-szakértőnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársának, aki emlékeztetett arra, hogy a törökök már 2013-ban is felvetették a csatlakozás lehetőségét arra hivatkozva, hogy lassan haladnak az uniós tárgyalások. Miután múlt év novemberében a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet Szíria felett, fagyossá vált a török-orosz viszony, ami miatt egy időre értelmét vesztette ez a felvetés. A mostani békülés Ankara és Moszkva között végül ismét megteremtette a lehetőségét annak, hogy a törökök kelet felé forduljanak.

A szakember azonban szkeptikus a tekintetben, hogy Törökország komolyan gondolná az unióhoz történő csatlakozástól való elállását. Egeresi Zoltán szerint sokkal inkább arról a tudatos török politikáról van most szó, amely a kedvező geopolitikai fekvést kihasználva hol nyugat, hol pedig kelet felé tesz olyan kijelentéseket, amelyekkel a saját tárgyalási pozícióját kívánja erősíteni.

De még ha török részről komoly szándék is mutatkozna a SESZ-hez való csatlakozás iránt, az sem jelentené azt, hogy lemondhatnának Európáról. Ugyanis külkereskedelmük mintegy fele zajlik az uniós tagállamokkal.

Ahogy egyéb uniós országokban, úgy Magyarországon is rendre felvetik a politikusok, hogy fennáll a veszély, hogy Ankara érvénytelenítheti az EU és Törökország közötti migrációs megállapodást – ezt legutóbb a múlt héten emlegette Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó. Egeresi Zoltán úgy látja, nem valószínű, hogy Ankara meglépné ezt, még egy esetleges keleti fordulat eredményeként sem, mert ez semmiképpen nem áll az érdekükben. Az Európába irányuló illegális migráció megfékezésének fejében Törökországnak nyújtott 3+3 milliárd eurós segély kifizetése ugyanis már megkezdődött, néhány száz milliót már ki is fizettünk nekik. Ha azonban a törökök felrúgnák az egyezményt, az unió azonnal leállíthatná a kifizetéseket. De az is az egyezmény fenntartása mellett szól, hogy a törökök csak ennek betartásával tudják befolyásolni a csatlakozási folyamat haladását. Így a szakértő szerint a törökök a hangzatos kijelentések ellenére tisztában vannak a gazdasági és politikai érdekeikkel, amelyek Európához fűzik őket.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »