Nem csak látnivaló kell a külföldi vendégnek – Egyre több a turista, de az infrastruktúrát még fejleszteni kell

Nem csak látnivaló kell a külföldi vendégnek – Egyre több a turista, de az infrastruktúrát még fejleszteni kell

Egyre több erdélyi helyszín kerül fel a nemzetközi turisztikai térképre, a külföldi útikönyvek is számos kikapcsolódási lehetőséget ajánlanak tájainkon. Bár az érdeklődés nő, az infrastruktúra és a turisztikai szolgáltatások terén még bőven van pótolnivaló, és az idegennyelv-tudást sem ártana fejleszteni.
Miközben évről évre egyre több romániai keres határon túli úti célt nyaralásához, érezhetően nő azon külföldiek száma is, akik Erdélyben szeretnének kikapcsolódni. Már nemcsak Kolozsváron és Brassóban, más városokban is egyre gyakrabban lehet külföldi turistacsoportokba botlani, idegen szót hallani nyaranta. A repterek korszerűsítése kétségtelenül jót tesz a turizmusnak; a növekvő látogatólétszám másik oka, hogy Erdély is bekerült úti célként a nagy útikalauzokba, és az ajánlott helyszínek, látványosságok listája évről évre bővül.

A toplistákat továbbra is vezető bukovinai kolostorok és Duna-delta mellett az útikalauzok készítőinek egyre több erdélyi helyszín is felkelti a figyelmét, legutóbb a gyulafehérvári várra és a Szent Mihály-székesegyházra figyeltek fel a Guide Michelin szakemberei. A világ legjobb éttermeit rangsoroló Vörös Könyv mellett a francia kiadó egy Zöld Könyvet (Guide Vert Michelin) is megjelentet, melyben turisztikai célpontokat ajánl. Az útikalauz több mint egymillió példányban jelenik meg, és a világ 38 országában olvasható. Így nem kis hozadéka van annak, ha felfigyelnek egy-egy helyszínre a francia szakemberek, és az sem mellékes, hogy hogyan rangsorolják. Az osztályozás – akárcsak az éttermek esetében – csillagokkal történik: a maximális három csillagot azok a helyek kapják, melyeket meleg szívvel ajánlanak az útikönyv készítői. A kétcsillagosokat is megtekintésre érdemesnek találják, míg egy csillaggal a szerintük érdekes (interesting) helyeket jelölték.

A Guide Michelin nem szórja a csillagokat, a mintegy 200 romániai helyszín közül csupán 17 kapta meg a maximális minősítést.

A moldvai kolostorok mellett többek között a bukaresti falumúzeum és a transzfogarasi út nyűgözte le a francia utazókat, de három csillagot kapott Máramaros, Nagyszeben és a prázsmári szász erődtemplom is. Két csillagot érdemelt ki az útikönyv szerkesztőitől a Retyezát Nemzeti Park, illetve a tordai sóbánya, mely tavaly 700 ezer látogatót vonzott.

Hírdetés

Az erdélyi helyszínek közül kétségtelenül Nagyszeben és vidéke a szívük csücske, az egykori szász várost 2012-ben fedezték fel úti célként, és megkapta a három csillagot, de az Astra skanzen is kiérdemelte a legjobb minősítést. A többinek be kellett érnie két csillaggal, még az olyan népszerű látványosságoknak is, mint a vajdahunyadi vár vagy a törcsvári kastély.

A megtekintésre ajánlott kategóriába került a szaploncai vidám temető vagy a rekordszámú látogatót vonzó brassói Fekete templom. De két csillaggal minősítették az útikönyvben Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Gyulafehérvár belvárosát, múzeumait is.

Ebben a kategóriában 67 romániai helyszín szerepel, többek között a marosvásárhelyi Kultúrpalota vagy a Békási-szoros. A 97 helyszínt felvonultató egycsillagos kategóriába olyan „ínyencségek” is bekerültek, mint a Prahova völgye, a gyergyószárhelyi Lázár-kastély vagy Sepsiszentgyörgy.

Utóbbi amiatt is meglepő, mert a Guide Michelin nem sok fontosságot tulajdonít a regionális sajátosságoknak, bár dicséri a szász épített örökséget vagy a máramarosi élő hagyományokat. Székelyföld szinte teljesen kiesik a szerkesztők látóköréből, miközben egy másik útikönyvkészítő, a Lonely Planet külön ajánlja. A világ legnagyobb útikönyvkiadója – 2010-ben 120 millió példányban fogytak kiadványai, és telefonos alkalmazásokkal is segíti az utazókat –, Székely Land néven reklámozza a magyarlakta régiót, de külön térségként kezeli a Bánságot, Máramarost és Bukovinát is.

Utóbbi egyébként az egyik leglátogatottabb romániai térség, a moldvai kolostorokat a legtöbb külföldi turista felkeresi. Sipos Dávid idegenvezető szerint ezek többsége 7-8 napos túra keretében járja be az országot a következő útvonalon: a bukaresti landolás után Brassóba veszik az irányt, majd félig-meddig érintik Székelyföldet, a Gyilkos-tó és Békási-szoros kedvéért, onnan mennek Bukovinába, majd Beszterce–Marosvásárhely–Nagyszeben útvonalon vissza a fővárosba. „A legnagyobb tumultus Brassó környékén szokott lenni, a törcsvári kastély kihagyhatatlan úti cél” – osztotta meg a Krónikával tapasztalatait az idegenvezető, aki főleg magyar és német turistákat vezet buszos kirándulásokon Erdély legeldugottabb zugaiba is. A szakember szerint a magyarországiakat leszámítva a külföldi turisták zöme repülővel érkezik.

– fejtette ki Sipos Dávid.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »