Nem az uniós tagságról szól a referendum

Nem Magyarország európai uniós tagságáról szól a kötelező betelepítési kvótákról október 2-ára kiírt népszavazás, az erről szóló híresztelések hamisak és megalapozatlanok – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn Brüsszelben.

Kovács Zoltán a belga fővárosban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a magyar kormány teljes mértékben elkötelezett az Európai Unió és a közös értékek mellett.

Mint mondta, a népszavazás a kontinens jövőjéről szól, a kötelező uniós kvótarendszerről, amelynek felállításáról „jogellenes” döntés született, és amely számos veszélyt rejt magában, veszélyezteti a schengeni rendszert, és bizonyítékok vannak rá, hogy a migránsáradattal terroristák szivárogtak be Európába. Hozzátette, még az önkéntes kvóta is rossz ötlet, ugyanis ösztönzőleg hat a bevándorlásra, ráadásul nem is működik, a mechanizmus keretében áthelyezettek napokon vagy heteken belül visszatérnek az eredeti célállomásukra.

A magyarországi referendumról szólva Kovács leszögezte, hogy politikai és jogi következményei lesznek, nem lehet majd figyelmen kívül hagyni az eredményét. „Rajtunk kívül senki nem dönthet arról, hogy kikkel éljünk együtt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „a politikai zsarolás nem fog működni”.

A szóvivő ismertette a magyar kormány migrációs javaslatait, amelyeknek központi elemük a határvédelem és a schengeni rendszer megerősítése, valamint az illegális bevándorlás megállítása. A segítséget kell a bajbajutottakhoz odavinni, nem pedig a problémát kell Európába hozni – mondta.

Kovács Zoltán úgy vélekedett, hogy megoldhatatlan problémát jelent a tagállamok nagy része, különösen Németország és a skandináv országok számára, hogy az érkezettek többsége politikai menedékjogot kér attól függetlenül, hogy valójában jogosult-e menekültstátusra. Szerinte éppen ezért Európán határain kívül kellene felállítani a menedékkérelmek feldolgozását végző úgynevezett hotspotokat.

A kormányszóvivő emellett arról számolt be, hogy a magyar hatóságok senkit nem fognak visszafogadni az ország területén tavaly áthaladó migránsok közül, mivel Budapest sosem rúgta fel sem a dublini, sem a schengeni megállapodást, hanem teljesítette a bennük foglaltakat. Magyarország nem fogja vállalni a felelősséget olyan országok helyett, amelyek nem hajtották végre az egyezmény előírásait, vagy azok helyett, amelyek meghívólevelet küldtek a migránsoknak – közölte.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »