Elutasította az Alkotmánybíróság azt az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványt, amely a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó, még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára irányult – olvasható a testület honlapjára feltöltött határozatból. A döntéshez Schanda Balázs alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) korábbi tanszékvezető oktatója írt különvéleményt.
A beadványt Tóth Bertalan (MSZP) és más országgyűlési képviselők nyújtották be, akik azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő.
Az Alkotmánybíróság (Ab) a határozatában megállapította: „nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén”.
Hozzátették: a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, törvényi szabályozás hiányában pedig a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a mértékéről és feltételeiről megállapodni.
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják. Hozzátették: a gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg.
A támadott törvényben a jogalkotó a még elégséges szolgáltatási minimumok differenciált meghatározásánál tekintettel volt a különféle szükséglettel rendelkező gyermekek jogaira, például az érettségi előtt állókra, az iskolásokra, óvodásokra, sajátos nevelési igényű gyermekekre – mutatott rá a testület. Az Ab megállapította, hogy a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt.
A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai – mutatott rá a testület. A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, így az indítványt az Ab elutasította – írták.
A munkabeszüntetéshez való jogot az Alaptörvény elismeri, ugyanakkor nem tekinti abszolút jognak. A sztrájkjog törvényben korlátozható, sőt, adott esetben ki is zárható, amit a többségi határozat is rögzít. A határozat azt is elismeri, hogy az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdésének az a fordulata, miszerint „törvényben meghatározottak szerint” van sztrájkra lehetőség, nem hatalmazza fel a jogalkotót tetszőleges korlátozás bevezetésére, hanem érdekmérlegelésre van szükség: milyen előnyök fűződnek ahhoz, hogy a munkavállalók a munkavégzés beszüntetésével gazdasági-szociális igényeiknek hangot adjanak, illetve milyen érdekek érvényesülnek akkor, ha a sztrájk lehetősége korlátozott – írja különvéleményében az alkotmánybíró.
A határozat által alkalmazott teszttel egyetértve a mérlegelés eredményével nem tudok azonosulni. Kétségtelen, hogy a gyermekek, fiatalok művelődéshez való jogának érvényesülése, felügyeletük biztosítása kiemelten fontos érdek, de hasonlóan fontos az is, hogy egy – épp a művelődéshez való jog szempontjából kulcsfontosságú – hivatás képviselői érdekeiknek törvényes keretek között adhassanak hangot.
A 8/2011. (II. 11.) Ab-határozat rámutatott, hogy a munkaviszony aszimmetrikus jogviszony, és a szabályozás célja, hogy a „függő helyzet a munkavállalói oldalon ne eredményezzen kiszolgáltatottságot”. Nem valósul meg ez a védelem, és így
Az a szabályozás, amely a gyakorlatban tartósan ellehetetleníti, hogy a munkabeszüntetés nyomást gyakorolja – hangsúlyozza Schanda Balázs.
A határozat IDE klikkelve teljes terjedelmében elolvasható.
Forrás: MTI, Alkotmánybíróság
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
