Nem a színészt, önmagukat látják

Nem a színészt, önmagukat látják

Most érkezett a magyar mozikba a francia Mennyit ér egy ember című dráma, amelynek középkorú férfi főhőse előbb munkanélküliként próbál megélhetést biztosítani családjának, majd egy szupermarket biztonsági őreként döbben rá a hétköznapok kínjaira. Megalázó helyzetek, megalázott vásárlók, zsebtolvajok, kupongyűjtő alkalmazottak őrlik az idegeit. Vincent Lindon a film főszerepéért a legjobb színész díját kapta Cannes-ban.

Papírforma győzelmet aratott Cannes-ban, mégis megindultan, érzelmektől túlfűtötten vette át a legjobb színésznek járó elismerést a világ legrangosabb filmfesztiválján. Vincent Lindon 56 évesen és több mint hatvan filmszereppel a háta mögött első alkalommal kapott rangos díjat. A Mennyit ér egy ember főszerepéért ráadásul utóbb elnyerte a legjobb színésznek járó César-díjat is a Francia Filmakadémiától. Amikor Berlinben, az Európai Filmdíj-átadó előtt nyilatkozott lapunknak – ahol szintén jelölt volt alakításáért –, elérzékenyülve gondolt vissza a cannes-i díjátadóra. Elmondása szerint megerősítést kapott, hogy jó úton jár, és megtisztelőnek érzi, hogy színészóriásokkal említik egy napon.

– Végleg letettem a névjegyem a filmtörténet krónikáskönyvébe – mondta mosolyogva.

„Mindig a legtöbbre törekszem a vásznon, de azért soha nem helyezem a magánélet elé a szakmát”

– s ezzel nem csak arra utalt, hogy a színészet végső soron munka, de reflektált a díjazott szerepére is. Egy olyan férfit játszik ihletetten, aki egzisztenciális válságba kerül, miután elveszti munkáját, és napjaink Franciaországában véget nem érő munkanélküliség várja. Eközben gondoskodni akar a családjáról, és még a tisztességét is meg kellene őriznie. A filmből az derül ki: ez így együtt manapság nem lehetséges.

– Franciaországban a munkanélküliség 10 százalék feletti, és egy fizikai munkás ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetbe kerül, ha elveszíti az állását, ahogy az általam megformált gyári dolgozó is – érvelt. Nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy számára a legnagyobb visszacsatolás az volt, amikor egy vetítés végén emberek úgy jöttek oda hozzá, hogy magukat látták, vagy azt a figurát, akit megformált, nem pedig a színészt, aki szerepet játszik. – Ez minden színész álma, a díj pedig azon tömegek elismerése, akiket megtestesítek – tette hozzá.

A politika felelősségére is kitért napjaink gazdasági és társadalmi válságában, de hangsúlyozta, bármilyen tragikus események is történtek a közelmúltban Franciaországban, nem teszi meg azt a szívességet, hogy a szélsőjobboldali populizmusra szót fecséreljen.

Lindon szerint az elnyert díjai leginkább azért fontosak, mert felhívják a figyelmet a megoldatlan társadalmi egyenlőtlenségekre és a munkanélküliség rémére, ami globálisan is tömegeket érint. Lindonhoz mindig is közel álltak a társadalmilag érzékenyebb témák: legújabb filmjében egy olyan férfit játszik majd, aki Csádba megy a barátnője után, és a dárfúri eseményeket látva mintegy száz gyereket akar kimenteni a háború sújtotta országból.

– Az olyan filmeket keresem, amelyek az élet komplexitását mutatják be, és a Mennyit ér egy ember, valamint az említett The White Knights is ilyen – mondta.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »