Nekünk csak veszítenivalónk van

Ez a kvótaellenes népszavazás nem túl szerencsés tákolmány nyelvileg, viszont politikailag még annyira sem. A hivatásszerűen mindent félreértők csapata például azt hiszi, hogy az idegen eredetű kvóta kifejezés ellen rendezik a referendumot, bár kielégítő magyar nyelvű alternatívát nehéz lesz találni. (Hogy mást ne mondjunk: a „hányadnépszavazás” kifejezés sem igazán kedves a magyar fülnek.) Persze, ez komolytalan felvetés, de egy tisztes demokráciában az efféle véleményekre is oda kell figyelni, nem lehet egy könnyed legyintéssel elintézni őket. Miként komolyan kell venni azt az ellenvetést is, hogy pusztán csak valami ellen népszavazni nem illendő, s hosszabb távon nem is kifizetődő, hiszen az állandó tagadásra alapozva lehet közös ellenséget találni, de tartós szövetségeket kötni már nem.

Hasznos lenne odafigyelni azok szavára is, akik váltig állítják: ennek a népszavazásnak semmi értelme nincs. Nem csak azért, mert a voksolók döntő többségének véleménye előre borítékolható, ahogy afelől sem lehetnek kétségeink, hogy a „nép szavának” nem lesznek közvetlen közjogi következményei. Értelmetlen a népszavazás azért is, mert a kérdés alapján úgy látszik, mintha kompetenciatévesztésben leledzene a kormány. Ugyanis az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” formula úgy hangzik, mintha a magyar szavazók az EU számára akarnák előírni, hogy mit tehet és mit nem, márpedig aligha van olyan magyar jogi fórum, amelyik érvényesen utasíthatná az unió bármelyik intézményét.

Pedig dönthetünk mi akármit, azt Brüsszel nem fogja törvénybe önteni. Angela Merkel vélekedése a mérvadó ebben a kérdésben (is), miszerint ismerik jól a magyar kormány véleményét migránsügyekben, s a kvótareferendum nem fog változtatni sem a magyar kormány, sem az EU hozzáállásán. Mindeddig abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a népszavazás érvényes és eredményes lesz, diadalmaskodik a kormány álláspontja, de Brüsszelben mégsem történik semmi. Magyarán: a népszavazásnak nincs értelme, mert hiába győzünk, abból nem következik semmi jó. Ám mi lesz, ha veszítünk? Az fel sem vetődik, hogy az igenek kerülnek többségbe, de annak komoly esélye van, hogy a kelleténél alacsonyabb részvétel miatt a referendum érvénytelen lesz.

Ne feledjük, a 2008-as szociális népszavazáson a résztvevők száma csak fél százalékkal haladta meg az érvényességi küszöböt! Most a közvélemény megosztottabb, mint akkor, ráadásul a migránsdúlásból kimaradt régiókban nehéz lesz mozgósítani. És egy érvénytelen népszavazás Brüsszelben súlyos vereségként lesz kommunikálva. A magyar miniszterelnök mellett nem áll ki a népe, esetleg: már a népe sem áll ki – buggyannak majd elő az ilyen és hasonló kommentárok, s a kormány elveszíti a legfontosabb hivatkozási pontját a többség, a nép akaratáról. Brüsszelben pontosan tudják, miként vélekedik a nép a migránsok benyomulásáról, ám egy érvénytelen népszavazás legitimációs érveket adna azon politikusok kezébe, akik szembemennek a többség akaratával. A magyar miniszterelnök nehezen kivívott nemzetközi tekintélye súlyosan csorbulna, s itthon is komoly presztízsveszteségeket szenvedne. Meglep, hogy a Fidesz nem mérte fel egy vesztes népszavazás veszélyeit. Ezt még korrigálni sem lehet egy tollvonással, mint az internetadót vagy a vasárnapi zárva tartást. Netán ennyire magabiztosak a fiúk, hogy az alapvető ösztöneiket is elaltatták?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »