Negyven évet kapott Radovan Karadzsics

Negyven évet kapott Radovan Karadzsics

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtökön kihirdetett ítéletében negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt. A bíróság az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta Karadzsicsot.

K__AP201603240791_bRadovan Karadzsics

A törvényszék felelősnek találta a volt elnököt a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Kimondta azt is, hogy Karadzsics felelős a srebrenicai népirtásért.

Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzsicsot egyéni büntetőjogi felelősség terheli Szarajevó 1992–1995 közötti ostromáért, amelyben ezrek lelték halálukat. A boszniai szerb hadsereg Karadzsics jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost – indokolta az ítéletet a bíró.

A boszniai háború 1992. április 6-án Szarajevó ostromával robbant ki, mintegy 100 ezer halálos áldozatot követelt és másfél millió embert tett földönfutóvá. Miután a szerbeknek rohammal nem sikerült bevenniük az 1000–1500 méter magas hegyek közti katlanban lévő boszniai fővárost, megpróbálták teljes blokáddal térdre kényszeríteni. A városban 1993 szeptemberére 35 ezer épület semmisült meg, s gyakorlatilag nem maradt olyan, amelyet ne ért volna valamilyen kár.

A modern kori európai történelem egyik legsúlyosabb vérengzése is a boszniai háborúban, a szerb enklávéba ékelődött, túlnyomórészt muszlimok lakta Srebrenicában történt 1995 nyarán. A város 1993 óta ENSZ-védelem alatt állt, ám az ott állomásozó 450 holland békefenntartó – megfelelő fegyverzet és felhatalmazás híján – nem volt képes ellenállni az előrenyomuló szerbekkel szemben.

1995. július 11-én átadták a támadóknak a menekültekkel zsúfolt települést, az alku része volt, hogy a városban rekedt civilek szabadon távozhatnak. A szerbek azonban a városon kívüli ellenőrzőpontokon leszállították a buszokról a férfiakat és a fiúkat, akiket elhurcoltak, és a következő napokban kegyetlenül lemészároltak, a vérengzésnek több mint nyolcezer áldozata volt.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »