Negyedszer is beterjeszti autonómiatervezetét az SZNT

Negyedszer is beterjeszti autonómiatervezetét az SZNT

Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetének a negyedik parlamenti beterjesztésére készül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Erről Izsák Balázs, az SZNT elnöke beszélt egy szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatón. Izsák Balázs úgy vélte: nem tekinthető kudarcnak a tervezet parlamenti leszavazása, hiszen az elutasítás során a román politikai osztály kiadta az ellenérveit is. Ezek pedig a további küzdelem kiindulási pontjai lehetnek.

„Ezek az ellenérvek jelzik, hogy a székely közösség erkölcsi és szellemi fölényben van a román politikai osztállyal szemben” – jelentette ki Izsák Balázs.

Az SZNT elnöke kifejtette, hogy a román törvényhozás mindkét háza a törvénykezdeményezéseket jogalkotás-technikai szempontból vizsgáló Törvényhozási Tanács véleményére építette az ellenérveit, ezek pedig nem megalapozottak. Izsák Balázs szerint az elutasítás alapjául a román alkotmánynak egy megengedhetetlen és téves értelmezése szolgál. Hozzátette: a román alkotmány nem lehet ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival, és olyan szerződésekkel, amelyekhez Románia is csatlakozott.

Szerinte az állam egységére, és területi oszthatatlanságára azért nem lehet hivatkozni az autonómia ellen, mert az Európa Tanács (ET) 1334/2003-as határozata egyértelműen kimondja, hogy a területi autonómia nem ellentétes az állam egységével és oszthatatlanságával.

Szembemennek a diszkriminációs tilalommal

Az SZNT elnöke szerint az autonómia azért nem lehet ellentétes Románia nemzetállami meghatározásával, mert ez az alkotmány diszkriminatív értelmezését jelentené. „Emögött ott van egy hallgatólagos alkotmányértelmezés, amely úgy tekinti, hogy nem a román állampolgárok közössége, hanem kizárólag a román nemzetiségű állampolgárok közössége Románia állami szuverenitásának a letéteményese. Ezt nyíltan nem mondják ki, ezért nekünk az a kötelességünk, hogy leleplezzük ezt a hallgatólagos értelmezést, mert ez szembemegy a diszkrimináció tilalmával, hiszen Székelyföldön román állampolgárok kérik az autonómiát.”

Izsák Balázs elmondta, a román politikai osztály „etnikai alapú autonómiának” tekinti a székelyföldi törekvéseket, holott az SZNT törvénytervezetében egyáltalán nem szerepel az „etnikai” kifejezés. Szerepelnek viszont az etnikai és kulturális szempontok abban a hatályos román törvényben, amely 1968-ban Románia mai megyerendszerét kialakította. A törvény szerint a megyék kijelölésénél egyebek mellett az etnikai és a kulturális sajátosságokat is figyelembe vették. Úgy vélte: aki a Székelyföldi autonómia etnikai jellege ellen érvel, egy hatályos román törvényben elismert jog ellen lép fel, ami ráadásul nem is szerepel az autonómiatervezetben.

Izsák Balázs úgy vélte: az SZNT autonómiatervezetét nem azért utasította el a román törvényhozás, mert hibát talált volna benne, hanem azért, mert tévesen és az ET dokumentumainak ellentmondó módon értelmezi a román alkotmányt. Ezért nem a törvénytervezet módosítása, hanem a román ellenérvek szétszedése a feladat.

Nem volt érdemi vita

A vitában újfent kiderült, hogy a téves információk mellett a román szenátoroknak nincsen tudása az európai autonómia-modellekről – nyilatkozott Izsák Balázs szerdán, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Nem volt érdemi vita, az ellenzők csak színvonaltalan, tévedésekkel, hamis információkkal teli ellenérveket hoztak fel, ez nem volt méltó egy uniós parlamenthez – állapította meg Izsák Balázs. Ezek között volt aki, úgy érzi, hogy nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolnák a nemzeti identitást.  Izsák Balázs szerint ez és a többi ellenérv főleg abból fakad, hogy a román diplomácia nem tudta töröltetni azokat a nemzetközi megállapításokat, miszerint a kisebbségeknek kollektív jogokat ajánlanak, ez a magyar ügynek erkölcsi és szellemi fölényt biztosít – fogalmazott.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy látja, annak ellenére, hogy két különböző pozíció van a székely autonómia kérdésében, nem fogja a kedvüket szegni abban, hogy negyedszerre is beterjesszék, viszont azt elvárja, hogy az érzelmi érvelés helyett a román parlamenthez méltó jogi érveket hozzanak fel. Egy példát megemlített a műsorban: egy román honatya szerint az autonómia modellje egyenes Közép-Ázsiából jött, ez az érvelés a megfogalmazása szerint nem méltó a román parlamenthez.

„Sértőnek” találták a román szenátorok a felvetést

A tervezetet a szenátus szakbizottságai előzőleg negatívan véleményezték, a szenátus múlt heti plenáris vitáján pedig valamennyi román párt szónoka ellene érvelt – mondta Izsák Balázs.

A törvénytervezetet – amely helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön – a plenáris vitán a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették, egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román centenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be.

forrás: MTI, Kossuth Rádió / 180 perc / hirado.hu

The post Negyedszer is beterjeszti autonómiatervezetét az SZNT appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »