Negyedszázados függetlenségét ünnepli Szlovénia

Huszonöt évvel ezelőtt Szlovénia képes volt felismerni a pillanatot, bátor és határozott döntést hozni és lépéseket tenni a jövőbe – mondta Milan Brglez szlovén házelnök pénteken Ljubljanában, a Szlovén Köztársaság függetlenségének negyedszázados évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.

Kiemelte, hogy az emberek csatlakoztak a függetlenség eszméjéhez, és ez az egység a politikát is összekovácsolta. Ez volt az a pillanat, amikor a szlovénok hatékonyan és együtt léptek fel, erre sem korábban, sem később többé nem volt példa – hangsúlyozta.

Az ország függetlenségének története, a siker története, a politikai sikeré, de mindenekelőtt a nemzet sikeréé – mondta, majd egyúttal hozzátette: azé a nemzeté, aki kis létszáma ellenére saját országot akart.

"A nemzeti ünnep arra emlékeztet, mit érhetünk el közös akarattal és erőfeszítéssel, ha követjük a célokat, amelyekben hiszünk" – szögezte le Brglez.

Horvátország és Szlovénia 25 évvel ezelőtt, 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, ami véres háborúhoz vezetett az akkori Jugoszlávián belül a szerb hegemóniát megőrizni kívánó Belgrád és több tagköztársaság között, és elindította a szövetségi állam szétesését.

Zágráb és Ljubljana előbb megpróbálta tárgyalások útján átalakítani Jugoszlávia belső berendezkedését. Slobodan Milosevic szerb elnök viszont központosított jugoszláv államot akart, amelyben a szerbeké a politikai és gazdasági vezető szerep. 1991 ősze előtt az Európai Közösség és az Egyesült Államok sem kívánta szentesíteni a délszláv állam széthullását.

Szlovéniában kevés szerb élt, ami valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Belgrád viszonylag gyorsan belenyugodott Szlovénia függetlenségébe. Szlovénia függetlenségi harca, a "tíznapos háború" viharos gyorsasággal fejeződött be, és 62 halálos áldozattal járt.

Horvátország lakosságának viszont 15 százaléka volt szerb nemzetiségű. A horvát-szerb háború hosszúra nyúlt (1991-1995), 20 ezer halottat követelt, de Zágráb végül fegyveres úton visszaszerezte szerb kézre került területeit.

Néhány hónappal a függetlenségi nyilatkozatok után elsőként Németország ismerte el a horvát és a szlovén függetlenséget, amikor már Horvátországban javában dúlt a háború. Németország példáját rövidesen Magyarország és több európai ország is követte, s ezzel megpecsételődött Jugoszlávia sorsa.

Borut Pahor szlovén államfő meghívására az államiság napja alkalmából tartott nagyszabású rendezvényen részt vettek a szomszédos országok, Horvátország, Olaszország, Ausztria, valamint Németország elnökei is. Áder János államfő betegség miatt nem tud elmenni az évfordulója, de szívélyes üdvözletét és gratulációit küldte Szlovénia népének.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »