Négy évvel korábban sífutásban, Albertville-ben biatlonban győzött Rezcova

Négy évvel korábban sífutásban, Albertville-ben biatlonban győzött Rezcova

Az 1992-es albertville-i seregszemle volt az utolsó, amelyet ugyanabban az évben rendeztek, mint anyári játékokat, s az első, amelynek helyszínén nem sokkal az olimpia után téli paralimpia is zajlott.

Hét város is szeretett volna házigazda lenni, a húszezres francia kisváros végül ötkörös szavazás végén szerezte meg a rendezés jogát. Albertville mellett lobbizott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke, Juan Antonio Samaranch is, mivel az 1992-es nyári játékokra Samaranch szülővárosa, Barcelona mellett Párizs is pályázott. Az azonban teljesen valószerűtlen volt, hogy egy éven belül ugyanaz az ország rendezze a téli és a nyári játékokat, vagyis Albertville győzelme azt is jelentette, hogy Barcelona legnagyobb ellenfele minden esélyét elvesztette.

A játékok összesen 10 különböző településen zajlottak, Albertville mellett még Courchevel, La Plagne, Les Arcs, Les Menuires, Les Saisies, Méribel, Pralognan-la-Vanoise, Tignes és Val d’Isere is otthont adott a versenyeknek, s amelyik síközpont kimaradt, az hevesen tiltakozott. A vita olyan nagyra nőtt, hogy Jean-Claude Killy, a franciák legendás alpesi sízője le is mondott a szervezőbizottság elnöki posztjáról, s végül a politikus Michel Barnier-vel közösen irányította a folyamatokat.

 

A résztvevő csapatok listája érzékletesen mutatta az Európában zajló politikai változásokat. Németország immár egyesülve indult, s rögtön az éremtáblázat élére is állt. Az egykori Szovjetunió versenyzői a Független Államok Közösségének képviseletében Egyesült Csapat fantázianéven versenyezhettek. A balti államok fél évszázad után ismét önállóan vehettek részt, és immár saját csapatot küldhetett két ex-jugoszláv állam, Szlovénia és Horvátország is. Ez volt az utolsó olimpia, amelyen Csehszlovákia közösen szerepelt.

A csehszlovákok három bronzérmet szereztek a játékokon, a műkorcsolyázó Petr Barna és a síugrócsapat mellett a jégkorong-válogatott is a harmadik helyen zárt. A hokitornát először rendezték playoff-rendszerben, a csehszlovák csapatban három szlovák hokis kapott helyet, Švehla, Liba és Veselovský. A csehszlovákok a negyeddöntőben a svédeket verték 3:1-re, majd az elődöntőben kikaptak Kanadától 4:2-re, a bronzmeccsen azonban 6:1-re szétszedték az amerikaiakat.

 

Ezen az olimpián szerepelt először a programban a rövidpályás-gyorskorcsolya és a női biatlon, valamint a síakrobatika moguls száma. Bemutató sportágként a gyorsasági sízés, a curling és a síakrobatika aerial, illetve síbalett számával ismerkedhettek meg a nézők, de a gyorsasági sízés egy tragikus balesetet is hozott, a svájci Nicolas Bochatay egy edzésen hókotróval ütközött, és belehalt sérüléseibe.

A játékok legsikeresebb sportolója az orosz sífutó, Ljubov Jegorova lett, aki három aranyat és két ezüstöt nyert. A férfiak mind a hat sífutószámában norvég arany született, Björn Dählie és Vegard Ulvang fele-fele arányban osztozott meg rajtuk. A síugró Toni Nieminen 16 évesen a legfiatalabb téli olimpiai bajnok lett, az új-zélandi Annelise Coberger pedig szintén történelmi ezüstérmet szerzett női műlesiklásban, ez volt ugyanis a déli félteke első dobogós helyezése a téli játékokon. Az első női sílövő, aki olimpiai bajnok lett, az orosz Anfisza Rezcova volt, aki négy évvel korábban még sífutóként szerzett két érmet is az olimpián – korábban egy nő sem tudott két egymást követő olimpián két különböző sportágban nyerni, s máig ő az egyetlen, aki sífutásban és biatlonban is olimpiai bajnoknak mondhatja magát. Rezcova később Lillehammerben is győzni tudott, ezzel azon kevesek egyike lett, akik három játékokon három különböző ország (a Szovjetunió, a FÁK és Oroszország) képviseletében nyertek olimpiai aranyat.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »