Négy évtizedes elnyomás, elmaradt a számonkérés

Négy évtizedes elnyomás, elmaradt a számonkérés

Kovács Bélának, a kisgazdapárt főtitkárának 1947. február 25-ei letartóztatásával hárult el az utolsó akadály a totális kommunista diktatúra kiépítésének útjából, ezért nyilvánította az Országgyűlés ezt a napot a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Csak Kelet-Közép-Európában 1 millióra teszik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát, míg becslések szerint világviszonylatban 100-szor ennyien is áldozatul eshettek.

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója az M1 csatorna műsorában közölte: Kovács letartóztatása után jöttek a kékcédulás választások, majd Mindszenty József hercegprímás letartóztatása és 1949-ben az egypárti választások. Mindennek nyomán pedig beköszöntött a nyílt politikai terror időszaka Magyarországon – tette hozzá.

Kubikos munka egy egykori Gulag-táborban, valahol Európában az 1940-es, 50-es években (MTI-fotó: reprodukció/Memorial Egyesület Moszkva)

A Terror Háza kutatói szerint 1945 és 1989 között több mint 70 ezer embert börtönöztek be politikai okból Magyarországon és a „háborús bűnösöket” nem számítva, az 1956-os megtorlás áldozataival együtt 714 embert végeztek ki. A Szovjetunióban összesen 65 ezer magyar gulág-áldozatot tartanak nyilván, ám ebben az elborzasztó számban még nem szerepelnek a járványokban, a tranzittáborokban és az odavezető út során elhalálozottak. Magyar történészek becslése szerint a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt mintegy 600 ezer magyar közül minden harmadik, vagyis 200 ezer honfitársunk életét vesztette.

Csak Kelet-Közép-Európában 1 millióra teszik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát, míg becslések szerint világviszonylatban 100-szor ennyien is áldozatul eshettek.

Használaton kívüli Gulag-tábor az 1990-es évek elején (Fotó: Tomas Kizny/MTI)

„Egy ember halála tragédia. Egymillióé statisztika” – így tartotta Sztálin. Ennek a mondatnak az embertelensége kiválóan írja le a szovjet vezetés, és egyáltalán a kommunista diktatúrák gondolkodásmódját, a módszerekről pedig sokat elmond az az eljárás, ahogyan 1947 február 25-én letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Az a nap 2000. óta a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Magyarországon.

A múltunknak egy olyan fejezetéről van szó, mellyel még nem számolt ez az egész társadalom – mondta Markó György, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Elmaradt a számonkérés

Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese a műsorban arról beszélt, hogy az európai kommunista diktatúrák – akár a Szovjetunió – nem egy véres háborúsorozat végén omlottak össze, hanem lassan, rozsdatemetővé válva “összeroskadoztak”. A nyugat megtanult együtt élni a kommunizmussal, és még a hideg háború korszaka is békés együttélésről is szólt  – mondta.

Markó György egyetértett abban, hogy „megegyezéses” folyamat zajlott le, hiszen kiegyeztek az addigi uralmat gyakorló párttal és így elmaradt a számonkérés, a kárpótlási folyamat is felemás módon zajlott le.

Péter Gábor, a politikai rendészeti osztály vezetője a Budapesti Rendőr-főkapitányság Andrássy út 60. szám alatti helyiségében. A hatalom koncentrációja és a diktátort övező személyi kultusz mellett a Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta. Magyarországon ennek elsődleges eszköze a Belügyminisztériumnak az a különleges testülete volt, amelyet először ÁVO-nak, majd 1948. szeptember 6-ától ÁVH-nak neveztek. Vezetője 1945 és 1952 között Péter Gábor volt (Fotó: MTI)

A Kádár-korszak nem volt homogén időszak; 1963-ig igazi proletár diktatúra volt, majd miután leszámoltak a felkelőkkel, folyamatosan puhult a diktatúra és egy bizonyos fokú modernizáció indult meg. A háztartások gépesítése, a lakáskörülmények változásaival lassan utolértük a nyugatot, igaz, mintegy 30-40 éves késéssel – magyarázta a történész.

Máthé Áron aláhúzta: olyan monumentális perre soha nem került sor a kommunizmus bűnöseinek esetében, mint például a náci bűnök feltárása során. Voltak ugyan sortűzperek, de miért nem az irányítókat vonták felelősségre? – tette hozzá, kiemelve, hogy a Biszku-per az utolsó szimbolikus lehetőség lett volna, ám sajnos ebben nem született áttörés.

Katarzis után összeomlás

Máthé Áron szerint ugyan megtörtént a katarzis a korszak lezárásával, ám olyan rohamos gazdasági összeomlás következett be, ami nem tudta a pozitív oldalt könnyen megörökíthetővé tenni. Az akkori alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök az elszámoltatást megpróbálta véghez vinni, de bizonyos törvényeket elkaszáltak és boszorkányüldözésnek titulálták – ez egyébként egybe esett az egykori SZDSZ álláspontjával – fejtette ki a történész.

Beszélő a Buda-Déli Központi Internálótáborban 1948-ban. Az internálótáborok, büntetőtáborok rendszerét szovjet mintára alakították ki Magyarországon a második világháború utáni években (MTI-fotó: reprodukció)

Onnantól kezdve, hogy a szovjet hadsereg megérkezett Magyarországra, a kérdés eldőlt, melyre az angolszász hatalmak is áldásukat adták – mondta Markó György, aki a halálos áldozatok számával kapcsolatban azt mondta: a 100 millió áldozat között a kínai kommunista párt rémtettei is benne vannak, nem csak Európára vonatkozik.

Máthé Áron hozzáfűzte: mai napig vita, hogy az ukrajnai mesterséges éhínségben hányan haltak meg, becslések 6 millió emberről beszélnek.

Markó György úgy vélte, hogy az MSZMP és az MSZP vezető gárdája között volt egy átfedés, így a mostaniak nyugodtan szembenézhetnének elődeik örökösi helyzetével és kimondhatnák, hogy a korábbi évtizedekhez nincsen közük, ám még mindig vannak olyan párttagok, amelyek az idősebb generációhoz tartoznak.

Több tízezer ember vett részt az 1956-os forradalom után kivégzett Nagy Imre volt miniszterelnök és négy mártírtársa: Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József újratemetésén. A Hősök terén felállított ravatalnál az ország népe vett végső búcsút kivégzésük 31. évfordulóján a mártíroktól. Az elhunytakat a megemlékezés után a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra (MTI-fotó: Balaton József)

Máthé Áron szintén úgy vélte, hogy az utódpárt olyan eszmei, politikai, erkölcsi háttérből érkezett, mely egy diktatúra fenntartását jelentette.

A diktatúra megpróbált beleivódni a társdalom szövetébe, csoportokat nyert meg azzal, hogy a szegénységet “szétterítette”. Az idősebb társadalmi csoportok számára az emlékek meg is szépülnek; a békésnek ható évtizedekre nem gondolnak úgy, hogy az igazából borzalmas volt, holott akkor is szörnyű dolgok történtek, például az eladósítás – fűzte hozzá Máthé Áron.

forrás: M1/Szemtől szembe / MTI / Hirado.hu / Polgárportál

The post Négy évtizedes elnyomás, elmaradt a számonkérés appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »