Négy évtizedes elnyomás

Csak Kelet-Közép-Európában 1 millióra teszik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát, míg becslések szerint világviszonylatban 100-szor ennyien is áldozatul eshettek.

„Egy ember halála tragédia. Egymillióé statisztika” – így tartotta Sztálin. Ennek a mondatnak az embertelensége kiválóan írja le a szovjet vezetés, és egyáltalán a kommunista diktatúrák gondolkodásmódját, a módszerekről pedig sokat elmond az az eljárás, ahogyan 1947 február 25-én letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Az a nap 2000. óta a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Magyarországon.

A múltunknak egy olyan fejezetéről van szó, mellyel még nem számolt ez az egész társadalom – mondta Markó György, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M1 Szemtől szembe című műsorában.

A múltunknak egy olyan fejezetéről van szó, mellyel még nem számolt ez az egész társadalom – mondta Markó György, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Elmaradt a számonkérés

Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese aműsorban arról beszélt, hogy az európai kommunista diktatúrák – akár a Szovjetunió – nem egy véres háborúsorozat végén omlottak össze, hanem lassan, rozsdatemetővé válva “összeroskadoztak”. A nyugat megtanult együtt élni a kommunizmussal, és még a hideg háború korszaka is békés együttélésről is szólt  – mondta.

Markó György egyetértett abban, hogy „megegyezéses” folyamat zajlott le, hiszen kiegyeztek az addigi uralmat gyakorló párttal és így elmaradt a számonkérés, a kárpótlási folyamat is felemás módon zajlott le.

A Kádár-korszak nem volt homogén időszak; 1963-ig igazi proletár diktatúra volt, majd miután leszámoltak a felkelőkkel, folyamatosan puhult a diktatúra és egy bizonyos fokú modernizáció indult meg. A háztartások gépesítése, a lakáskörülmények változásaival lassan utolértük a nyugatot, igaz, mintegy 30-40 éves késéssel – magyarázta a történész.

Máthé Áron aláhúzta: olyan monumentális perre soha nem került sor a kommunizmus bűnöseinek esetében, mint például a náci bűnök feltárása során. Voltak ugyan sortűzperek, de miért nem az irányítókat vonták felelősségre? – tette hozzá, kiemelve, hogy a Biszku-per az utolsó szimbolikus lehetőség lett volna, ám sajnos ebben nem született áttörés.

Egy megemlékező mécsest helyez el a Hősök Falánál a kommunizmus emléknapján a kormány hivatalos megemlékezésén, a Terror Háza Múzeumnál 2014. február 25-én.MTI Fotó: Kovács Tamás

Katarzis után összeomlás

Máthé Áron szerint ugyan megtörtént a katarzis a korszak lezárásával, ám olyan rohamos gazdasági összeomlás következett be, ami nem tudta a pozitív oldalt könnyen megörökíthetővé tenni. Az akkori alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök az elszámoltatást megpróbálta véghez vinni, de bizonyos törvényeket elkaszáltak és boszorkányüldözésnek titulálták – ez egyébként egybe esett az egykori SZDSZ álláspontjával – fejtette ki a történész.

Onnantól kezdve, hogy a szovjet hadsereg megérkezett Magyarországra, a kérdés eldőlt, melyre az angolszász hatalmak is áldásukat adták – mondta Markó György, aki a halálos áldozatok számával kapcsolatban azt mondta: a 100 millió áldozat között a kínai kommunista párt rémtettei is benne vannak, nem csak Európára vonatkozik.

Máthé Áron hozzáfűzte: mai napig vita, hogy az ukrajnai mesterséges éhínségben hányan haltak meg, becslések 6 millió emberről beszélnek.

Markó György úgy vélte, hogy az MSZMP és az MSZP vezető gárdája között volt egy átfedés, így a mostaniak nyugodtan szembenézhetnének elődeik örökösi helyzetével és kimondhatnák, hogy a korábbi évtizedekhez nincsen közük, ám még mindig vannak olyan párttagok, amelyek az idősebb generációhoz tartoznak.

Máthé Áron szintén úgy vélte, hogy az utódpárt olyan eszmei, politikai, erkölcsi háttérből érkezett, mely egy diktatúra fenntartását jelentette.

A diktatúra megpróbált beleivódni a társdalom szövetébe, csoportokat nyert meg azzal, hogy a szegénységet “szétterítette”. Az idősebb társadalmi csoportok számára az emlékek meg is szépülnek; a békésnek ható évtizedekre nem gondolnak úgy, hogy az igazából borzalmas volt, holott akkor is szörnyű dolgok történtek, például az eladósítás – fűzte hozzá Máthé Áron.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »