Négy éve az ivóvizet is hordja, de a remény nem hagyta el

Kátyús, rázós úton érkezünk Nagytőkére, Csongrád megye legészakibb településére. Bár a magyar aprófalvak csendes magára hagyottságában, az ország elvándorlással sújtott régióinak sorsában osztozik, és se kocsma, se templom, se vezetékes víz nincs, a remény azonban nem hagyta el. Időközi polgármester-választást tartanak vasárnap. 

Rutinos újságírókként első körben szerettük volna felkeresni a kocsmát, ennek hiányában azonban a kisbolt mellett kezdtünk beszélgetni a helyiekkel.

“A kocsma? Volt kettő is, megszűnt már régen. Iskola sincs már, a régi is ott áll, esik szét”

– mondja érdeklődésünkre egy, a környéken még mindig megélhetést jelentő “fóliákban”, vagyis a többnyire paprikát termelő gazdaságokban dolgozó férfi. A fiatalok elmennek, külföldön vannak, nincs munkahely, mindenki bejár Szentesre – folytatja. „Ma már csak 30-40 gyerek van, az én időmben még 127-en jártak az általános iskolába. Eladó vagy tíz ház, de nincs, aki megvegye, innen csak elmennek az emberek” – summázta a cseppet sem derűlátó véleményét a férfi.
 


 
A faluban sétálva egy középkorú pár kannákkal felszerelkezve érkezik az egykori tűzoltósági szertárhoz. Akkor még csak találgatjuk, mi járatban lehetnek. Később tudjuk csak meg: a faluban ihatatlan a víz. Miután a vízminőség már nem felelt meg az uniós szabványoknak több, mint 300 millióért, uniós pályázati forrásból építették ki Szentesről a vezetéket – hirdeti büszkén a polgármesteri hivatallal szemben egy tábla. A gond csupán az, hogy a csőben folyó víz emberi fogyasztásra nem alkalmas, a helyi vízművek pedig négy éve csak ígérgeti a megoldást.
 
Így az önkormányzat – jobb híján – lajtoskocsival hordatja a vizet, a helyiek pedig kannákban viszik haza. Minden áldott nap. Négy esztendeje.
 
A településen a korábbi polgármester, Staberecz Ferenc lemondása miatt kellett kiírni az időközi választást. Öten indulnak a polgármesteri posztjáért, Aradi Imre, Határné Bottány Erika, Varga Lászlóné, a Staberecz előtti polgármester függetlenként, Szél Csaba, a Jobbik, Nagyvári László Gábor pedig a Munkáspárt színeiben.
 


 
Úgy tudni, Staberecz – aki társadalmi megbízásban vállalta a polgármesterséget – azért mondott le, mert főállású munkáját nem tudta összeegyeztetni a polgármesterséggel.
 
Szél Csabával Vona Gábor társaságában futunk össze a polgármesteri hivatal előtt – épp a közmunkásoktól érkeznek. A 26 éves jobbikos energikus fiatalember, tele tervekkel. Esze ágában sincs követni a legtöbb kistelepülésen élő fiatal példáját: nem hagyja el szülőfaluját, Itt képzeli el a jövőjét. „Itt szeretnék élni, itt szeretnék családot alapítani” – hangsúlyozza.
 


 
Elődjével ellentétben főállásban látná el polgármesteri feladatait, mert úgy véli, egy kistelepülés vezetése az igazán nagy munka. Legfontosabbnak a munkahelyteremtést és a közösségépítést tartja.
 
“Az emberek reggel felszállnak a buszra, hogy munkába menjenek, s, akik nem egy helyre járnak dolgozni, jóformán csak a kisboltban találkoznak egymással” – mondja, hozzátéve: ha megválasztják, sokkal több közösségi programot szervez a faluban.
 
Vona Gábor azért érkezett a faluba, hogy segítse a jobbikos jelölt kampányát.

“Hál’ Istennek azonban alig jutott már nekünk munka. Sok emberrel találkoztunk, de ezek a beszélgetések nem úgy kezdődtek, hogy üdvözlöm, bemutatom a jelöltünket. Itt mindenki előre köszönt Csabának”

 – számolt be tapasztalatairól a pártelnök.
 
Vona biztos benne, hogy “Csabát nem fogja felkészületlenül érni a polgármesteri feladat, ha egymásra találnak most vasárnap.” Hozzátette: nem elfogultságból mondja, hogy Nagytőke érdeke is Szél győzelme, hiszen az komoly előnyt jelenthet, ha a polgármester “bármikor felhívhat bárkit segítségért az ország második legerősebb pártjából.”
 
„Meglátogattuk a könyvtárat, az önkormányzatot, jártunk az óvodában, a központi konyhán és a közmunkásoknál is. Mindenhol ugyanaz volt a tapasztalat: ennek a településnek jelenleg nincs igazán gazdája” – összegzett Vona. 
 


 
A pártelnök szerint egy ilyen helyzetben levő kistelepülésen „olyan agilis vezetőre van szükség, aki összefogja a falut.”
 
A jelek szerint a nagytőkeiek is hasonlóan éreznek. A kisbolt előtt Szél Csaba nevének említésére egyből rávágja egy középkorú férfi: 

„Az egy hajtós gyerek!
Ha kidobják az ajtón, bemászik az ablakon!”

Balogh Gábor, Bazsó Bálint, Jurenkó Ferenc, Magvasi Adrián


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »

Hírek

Legújabb hírek