Ne higgyük el első olvasásra a közösségi oldalakon terjedő gyógymódokat

Ne higgyük el első olvasásra a közösségi oldalakon terjedő gyógymódokat

Az internet népe könnyen felizgul, amikor valamilyen tutibiztosnak tűnő módszerről olvas egy-egy betegség vagy veszélyes dolog kapcsán.

A koronavírus-járványról még a szakemberek is sokszor egymásnak ellentmondó véleményeket fogalmaznak meg, de arra azért mindegyikük ügyel, hogy tévedhetetlennek állítsa be magát. De ahogy a futballhoz vagy a politikához mindenki ért, úgy teremnek mostanában a különböző “szakértők” a globális felmelegedéssel, a klímavédelemmel és más “népszerű” kérdésekkel kapcsolatban. Legújabban pedig a koronavírus-járvány elleni hatásos módszerek tudói lepték el a közösségi oldalakat a tuti javaslataikkal.

A víz negyedóránkénti folyamatos kortyolásával kezdődött. Merthogy a folyadék egyenesen a gyomorba szállítja a kórokozókat, amelyeket a gyomorsav egyéb teendői mellett, afféle túlórában megsemmisíti. Aztán jött a vízzel közeli rokonságban álló vegyület, a hidrogén-peroxid (H2O2), amelyben csak egyetlen oxigénatommal van több, mint a víz molekulájában, de ettől mégis annyira eltérő tulajdonságai lesznek, hogy rá sem ismernénk. Persze azt mindenki tudja, hogy a peroxid fertőtlenít, a nőknek meg azért kedves, mert szőkére “festi” a hajukat. Nos néhány nagyokosnak eszébe jutott és erről hosszan értekezik is a világhálón, hogy a hidrogén-peroxid fertőtlenítő hatását remekül lehetne kamatoztatni a koronavírus elleni harcban is. Elég belőle felhajtani egy kupicával és a COVID-19-nek annyi. Persze, ha a patikában kapható 3 %-os oldatát alkalmazzuk, akkor legfeljebb a gyomrunkban támad egy kis háborgás, de ha netán a töményebb változatát innánk meg, alighanem a koronavírussal együtt magunk is feldobnánk a patánkat.

Hírdetés

Mások a zöldségek tartósításánál bevált anyagokat: az ecetet és a sót tartják hatékony ellenszernek, pláne ha a kettőt vegyítve fogyasztják. Egyesek kitartó gargalizálásra buzdítják az embereket, akár megelőzés céljából is. Nos, mindez inkább a szervezetünket teszi próbára, különösen ha túlzásba visszük. Folyadékot úgy általában persze hasznos dolog fogyasztani ilyenkor,  gyógyteát meg különösen, de mindezt módjával. Az ecetes sóoldatot azonban hagyjuk meg a nyári időkre: a káposzta, az uborka és egyéb savanyúságok eltevésére.

Egykoron a friss zöldségek és a káposzta C-vitaminja életmentőnek bizonyult, ha a tengerészek hónapokig sózott húson és száraz kenyéren voltak kénytelen tengődni. A skorbut azonban napjainkban nemigen fenyeget, ennek ellenére sokan úgy gondolják, hogy a C-vitamin hatékony lehet a különböző fertőzések ellen. Valóban érdemes művileg is kiegészíteni a szervezetbe jutó C-vitamint ilyen időkben, amikor kevesebb friss zöldségféle vagy egyéb, C-vitaminban gazdag élelmiszer kerül az asztalra. Az aszkorbinsav (a C-vitamin tudományos neve) túladagolása azonban korántsem olyan szerencsés dolog, ahogy azt a botcsinálta szakemberek képzelik.

A C-vitamin szerves sav, még ha nem is olyan erős, mint az ecet, és nagy mennyiségben már csak azért sem kell alkalmazni, mert a vízben jól oldódik és könnyen el is távozik a szervezetből. Ráadásul ha túl sokat fogyasztunk belőle számolhatunk azzal, hogy hasmenés, hányinger, hányás, gyomorégés, fejfájás, hasgörcs, álmatlanság lesz a következménye. 


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »