Ne fizess gondolkodás nélkül!

Meddig és hogyan követelheti vissza a munkáltató a szerinte tévesen kifizetett pénzt?

Tagjaink részére a munkáltató még 2015. decemberében fizetési felszólítást adott ki a migrációs túlórapénz visszafizetése ügyében. A kiadott fizetési felszólítás alapján tagjaink – mivel a visszafizetést alaptalannak tartották – nem fizettek, nem írták alá a részletfizetési megállapodást, s panasszal sem éltek, mert a munkáltatói tájékoztatás az volt, nincs helye szolgálati panasznak. ( Itt jegyezzük meg, a Kúria több, szakszervezetünk által képviselt peres ügyben kimondta, a fizetési felszólítás ellen helye van szolgálati panasznak! )

Telt-múlt az idő, nem történt újabb felszólítás, majd egyszer csak – több mint 1 év eltelte után – 2017. elején már közjegyzőtől kaptak fizetési meghagyásos felszólítást tagjaink, melyben a munkáltató újra követelte a szerinte tévesen kifizetett túlszolgálati díjat.

A felszólítás ellen ellentmondással éltünk, mely alapján az ügy perré alakult, a munkáltató keresetet nyújtott be tagjaink ellen.

A per során az I. fokon eljáró bíróság elfogadta azon érvelésünket, hogy a Hszt. szerinti 60 napos határidőt a munkáltató elmulasztotta, mivel az 1. felszólítása után ( ami ugyan 60 napon belüli volt ) több, mint 1 éven keresztül nem tett semmit, így az a felszólítás elévült.

Hírdetés

Ebből következően a 3 éves elévülési idő szabályai szerint kellett vizsgálni a visszakövetelést, melynek feltétele, hogy akkor megalapozott a visszakövetelés, ha a munkavállaló a kifizetéskor tudott, vagy tudnia kellett a kifizetés alaptalanságáról, amit a munkáltatónak kell bizonyítani.

Jelen esetben a túlszolgálatot a munkáltató elrendelte, azt szabályszerűen kifizette, majd két hónap múlva úgy gondolta ( megjegyezzük az ORFK utasítására ), hogy az mégsem jár a munkavállalónak. Így nem tudta a perben bizonyítani, hogy tagjaink tudtak, vagy tudniuk kellett volna a munkáltató szerint alaptalan kifizetésről.

Természetesen a megyei rendőr-főkapitányság fellebbezett az I. fokú ítélet ellen, viszont a II. fokú bíróság is egyet értett érvelésünkkel és az I. fokon hozott ítélettel, vagyis a munkáltató (KEMRFK) keresetének elutasításával, tehát tagjainknak nem kell visszafizetni a migrációs túlszolgálati díjat. Az ítélet jogerős.

Az ügy kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ha a munkáltató fizetési felszólítást küld, s azzal nem értesz egyet, ne hidd el, hogy nem lehet ellene szolgálati panaszt benyújtani, ne fizess meggondolatlanul, ne írj alá részletfizetési megállapodást, ne ismerd el a tartozást, mert ezen esetekben később már nem lehet mit tenni.

A Hszt. szerint a munkáltató 60 napon belül fizetési felszólítással visszakövetelheti a tévesen kifizetett illetményt. A visszakövetelési határidő 3 év, ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy a munkavállaló tudott – vagy tudnia kellett volna – a téves kifizetésről. A munkáltató a munkavállaló illetményéből önhatalmúlag a visszakövetelt összeget nem vonhatja le, azt csak akkor teheti meg, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárult ( azaz elismerte a tartozást, vagy aláírta a részletfizetési kérelmet, megállapodást ), esetleg végrehajtható bírósági határozat, illetve jogszabály alapján van lehetősége a levonásra.

Ha tehát a munkáltató pénzt követel vissza tőled, s szerinted az nem jogos, javasoljuk, haladéktalanul kérj jogi tanácsot, bizalommal fordulj szakszervezetünkhöz, segítünk!


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »