Ne dőljünk be a csillagoknak!

Ne dőljünk be a csillagoknak!

Egy négycsillagosként hirdetett nyugat-dunántúli szállodában hiányzó alapfelszerelések, foltos székek, falak és plafon, ósdi televízió, felkészületlen személyzet fogadta egyik olvasónkat a tavaszi szünetben. A probléma oka, hogy a hotelek minősítése Magyarországon nem egységes, mert bár Európa 16 országában a Hotelstars szállodaminősítő rendszert használják, ezt idehaza sok helyen nem alkalmazzák. Hogy a szállóvendégeket ne érhesse csalódás, nemrég elindították a Hotelcsillagok.hu weboldalt, így a magyarországi vendégeket már nem lehet félrevezető kommunikációval megkárosítani.

Előfordult, hogy látványterv alapján foglaltam szállást külföldön, és a helyszínre érve derült ki, hogy a szálloda nem épült fel a régen lejárt határidőre – idézte fel egyik kellemetlen emlékét Kiss Róbert Richárd szakújságíró, aki a világ 174 országában járt már. Egy másik esetben a helyzet annyiban volt más, hogy bár az épület állt, a kibérelt szoba egy pontján hiányzott a padló, így szimbiózisban töltött pár napot egy francia házaspárral. Máskor a minibár mögött bukkant egy komplett egércsaládra.

Szerencsére efféle extrém helyzetekbe itthon ritkán kerül a szállóvendég, de a jövőben biztosan elkerülhetjük a kellemetlen szituációkat, ha a szállodák csillagbesorolásának szabványosítását, az egységes színvonal és minőség biztosítását célul kitűző Hotelstars nemzetközi szállodaminősítő rendszerre bízzuk magunkat – hangzott el egy tegnapi sajtóeseményen.

– Magyarországon a szállodák besorolása évtizedeken át önminősítéssel történt; a szabályozás szerint a jegyzőnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, a kereskedelmi engedélyezési hivatalnak volt jogosultsága a szállodák osztályba sorolásának ellenőrzésére, ám ezzel részben kapacitás, részben hozzáértés hiányában kivételes esetektől eltekintve nem éltek – tájékoztatta lapunkat Lukács Attila, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) szakmai titkára. Ezt a gyakorlatot változtatta meg egy 2009-es kormányrendelet, amely az európai uniós előírásokkal összhangban újraszabályozta a szálláshelyek üzemeltetését. A szállodák minősítésében 2010 óta már a nemzeti szakmai szövetségek vesznek részt, így nálunk a szállodák minősítését az MSZÉSZ végzi.

Bár eddig több mint négyszáz hazai minősítés zajlott le a Hotelstars nemzetközi szállodaminősítő rendszer keretében, a szállodák többsége még mindig nem veti alá magát a szigorú követelményrendszert előíró szabályozásnak. – Az berzenkedik, aki nem felel meg a kritériumoknak – véli Lukács Attila. Sok hotel arra hivatkozik, hogy azért nem vetik alá magukat a bírálatnak (amelyet egyébként független szakemberekből álló csoport végez), mert sokba kerül. Lukács Attila e kifogásra megjegyzi: a minősítés átlagban 170 ezer forint három évre (naponta alig több mint 150 forint); a díjtétel függ a szálloda kategóriájától és szobaszámától. Ez az összeg egy szálloda életében elhanyagolható tétel. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy sok szálloda már a Hotelstars indulásakor megfelelt a minősítésnek, ami tudatos minőségmenedzsmentet feltételez.

Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke közölte: a 16 országban 28 ezer minősített hotelből álló rendszernek a Benelux államok, Svájc, Németország, Ausztria és például Csehország mellett Magyarország is a kezdetektől tagja. Előnyeként említette, hogy nem a tagállamokra erőltetett uniós koncepcióról van szó, hanem egy a szakma irányából, alulról indult elképzelésről. Célja az egységes szemlélet, hogy a vendég tudja, mire számíthat egy-egy szállodában. A Hotelstars nemzeti tanúsító védjegy kiszámítható minőséget garantál, amely a 270 pontból álló kritériumnak köszönhető. A pontok teljes körűen felölelik a szolgáltatásokat és termékeket, amelyek fontosak a vendégeknek, és amelyek meghatározzák a minőséget. Az ajánlott szempontok közül egy háromcsillagos szállodának 80, a négycsillagosnak 101, míg a legelőkelőbb házaknak 121 pontnak kell megfelelni. Az első három helyen a tisztaság, a berendezések kifogástalan állapota és az általános benyomás áll, amelyek az egycsillagos hoteleknél ugyanolyan súllyal esnek a latba, mint egy ötcsillagos szálló esetében. Fontos, hogy a minősítéskori állapotokat feltétlenül tartania kell a szállodának. A védjegyhasználati szerződés három évig érvényes, lejártával meg kell újítani.

A rendszer a hoteleknek előnyös, mert a vendéget előre informálják, így mindenki azt kapja, amit ígérnek neki, és a látogatókat megvédik a hamis ígéretektől. Gaál Miklós, a Prestige Hotel Budapest igazgatója elmondta: jó döntésnek bizonyult, hogy teljesítették a kritériumokat, az útmutatóul szolgáló 270 pontot a harmónia, a bizalom és a siker együttesének nevezte, ami a vendégről szól. – Ha a vendég elégedett, akkor pozitív véleményt ír a szállodáról, ami új vendégeket hozhat, emellett erősödik a szálloda és a minősítő rendszer iránti bizalom – mondta Gaál.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »