Navracsics: az európai közösséget a kultúra építi

A kultúra építi a leghatékonyabban az európai közösséget, és az európai kultúrára érdemes alapozni az Európai Unió külpolitikai stratégiáját is – hangsúlyozta a 7. Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásáron pénteken a Millenáris Parkban az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa.

Navracsics Tibor A közép-európai kulturális együttműködés jelentősége címen megtartott előadásában felvetette: sokan kétségbe vonják az európai kultúra meglétét, és csak a nemzeti kultúrák létezését ismerik el.

Navracsics Tibor szerint az európai kultúrát valóban nem lehet leírni a nemzeti kultúrák fölött létező fogalomként, de a szereplők oldaláról közelítve kijelenthető, hogy létezik európai kultúra.

Az európai kultúra alapját azok a személyiségek jelentik, akik hatása nemcsak egyetlen országban érvényesül, hanem minden európai nemzeti kultúrára hatással vannak. Liszt, Cervantes vagy Shakespeare munkásságát minden európai iskolában tanítják – hozott példát.

Mint hozzátette, a populáris kultúrában is egyre erősebbé válik az európai kultúra: a könnyűzenében például legtöbbször már nem igazán tartják számon, melyik előadó, együttes melyik országból indult.

Navracsics Tibor kiemelte: több idei esemény is annak az útnak a váságát jelzi, amely alapvetően gazdasági és technokrata megoldások révén próbálta megoldani az európai közösségépítést.

A valódi közösségépítésben sokkal nagyobb szerepet játszik az európai kultúra – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki szerint az európai kultúra nem háttérbe szorítja, nem legyőzi, hanem kiegészíti a nemzeti kultúrákat.  Nemcsak közösséget, hanem identitást is ad, anélkül, hogy felszámolna más identitásokat – fűzte hozzá.

Mint emlékeztetett, az Európai Unió válságát sokan az európai identitás válságaként élik meg, az “Erasmus-generáció” azonban sokkal elkötelezettebb az európai integráció iránt, mint az idősebb korosztályok.

Navracsics Tibor kitért az EU nemrég elfogadott külpolitikai stratégiájára, amelyben az unió nagyobb szerepet szán a kulturális kapcsolatoknak. Úgy tűnik, Európa végre élni kíván ezekkel az értékeivel, és az európai kultúrára kívánja alapozni külkapcsolati stratégiáját – üdvözölte a döntést a politikus.

Közép-Európa szerepéről szólva Navracsics Tibor elmondta: a régióban rengeteg a kreatív energia és a kezdeményező erő.

Mint megjegyezte, 2018 a kulturális örökség európai éve lesz, ami lehetőséget ad arra, hogy felmutassuk a kulturális örökségen alapuló európai identitást, másrészt kifejlesszük azt az európai örökségen alapuló kreatív ipart és kulturális diplomáciát, amely az EU-t is erősebbé teheti.

A közeljövő egyik legnagyobb feladata, hogy megszülessen egy európai kreatívipari koncepció: meg kell találni azokat a pontokat, ahol a tagállamok kreatívipari törekvései össze tudnak érni – mondta el az Art Market Budapesten tartott előadásában Navracsics Tibor.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »