NATO-csúcs: keménység és párbeszéd Oroszországgal

NATO-csúcs: keménység és párbeszéd Oroszországgal

2018-tól magyar lövészek is szolgálhatnak a NATO új, ötezer fős, gyorsreagálású egységében – erről, valamint a déli és keleti határvidék védelméről döntött az atlanti szövetség, a kétnapos varsói csúcstalálkozó első napján. A NATO ezenkívül új védelmi területként határozta meg a kiberterületet, de szóba került a brexit utáni kapcsolat is Nagy-Britanniával. A mai, második napon Irak és Afganisztán lesz a téma.

Varsóban, a nemzeti stadionban egyeztettek a NATO-tagállamok vezetői. A résztvevők még pénteken arról állapodtak meg, hogy a transzatlanti szövetség katonai erőket telepít a balti országokba és Lengyelországba, emellett megerősíti a légi és tengeri jelenlétét is a térségben. A francia elnök mégis a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.

„Keménységet kell mutatnunk Oroszországgal szemben, amikor szükséges és most szükséges volt. De ugyanakkor a párbeszédre is szükség van. A keménység megengedi a tárgyalásokat is és a tárgyalások segítenek a megoldásokban. Úgy vélem, nagyon fontos volt megmutatni a csúcs elejétől kezdve és még az előtt is, hogy mi nem jelentünk veszélyt, hogy a szövetség nem agresszív álláspontot képvisel, hogy a szövetségnek nincs ellensége” – mondta Francois Hollande.

A magyar kormány a NATO–Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősíti meg a keleti szárny védelmét. „Nem akarta senki úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot. Most végül is az a megoldás született, hogy a korábbi NATO–Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, azokat betartjuk, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – fogalmazott Orbán Viktor.

A csúcson téma volt a migránsválság is. Angela Merkel a török elnökkel vonult félre. „Függő kérdésekről egyeztettünk, konstruktív légkörben zajlottak a tárgyalások, de azt kell mondanom, hogy üzleti jellegű volt. A célja az volt, hogy megoldjuk a fennálló konfliktust” – mondta a német kancellár.

A magyar külügyminiszter szerint Magyarország szempontjából kiemelten fontos a déli szomszédság stabilizálása a bevándorlási hullám visszaszorítása érdekében, ezért az ország igyekszik hozzájárulni a térség stabilizálásához. Külön tárgyalt az ügyben jordán kollégájával.

„A jordán külügyminiszterrel a legmesszebb menőkig egyetértettünk abban, hogy a bevándorlási nyomást Európára oly módon kell csökkenteni, hogy a háborús övezetekből elmenekülő emberek otthonaikhoz legközelebb maradjanak. Ezért Magyarország támogatja azt, hogy az Európai Unió és Jordánia kössön egy olyan átfogó megállapodást, amelynek nyomán az Európai Unió támogatja Jordániát az iparfejlesztési övezeteinek létrehozásában, ahol kifejezetten a Szíriából elmenekültek kaphatnak majd munkát” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Az októberben leköszönő brit miniszterelnök arról beszélt: Nagy-Britannia uniós kilépése miatt a többi partnerségüket próbálják megerősíteni, ezért fontosabb lett a NATO-n, a G7-en, a G20-on és a Nemzetközösségen belüli tagság. A NATO következő csúcsértekezletét jövőre tartják Brüsszelben.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »