Napirend előtti bemelegítés

Napirend előtti bemelegítés

A berlini választások tanulságai! Ki akarja letelepíteni azokat, akik ellen kampányolnak? Eltékozolt jövő! A magyar reformok nem működnek! Széchenyi életművét tettrekészségben felmutatni, átörökíteni becsületbeli, hazafias kötelességünk!

A héten a hagyományokhoz híven ismét  zengzetes napirend előtti felszólalások nyitották a parlamenti napot. Nem volt meglepetés, hogy a pártszemüvegen át ugyanazt a világot egészen másként látták, másként értékelték. Szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózzuk szónoklataikat.

A berlini választások tanulságai!

CSENGER-ZALÁN ZSOLT, (Fidesz): – Tisztelt Ház! Pénteken volt egy éve annak, hogy 2015. szeptember 16-án a röszkei csata néven elhíresült határtámadás megtörtént, ahol rendőreink első alkalommal védték meg azt a határt, amit egy jó döntéssel kialakítottunk. Akkor addig annyiban mindenképpen egy választópont volt ez, hogy korábban menekültválságról beszélt mindenki, egész Európa, és ekkor látszott először az, hogy itt nem menekültekről, hanem bizony agresszív migránsokról van szó. Akkor nagyon-nagyon sok kritikát kapott mind a kerítés, mind a határvédelem, mind pedig maga az egyébként teljesen jogszerű rendőri fellépés. Elég, ha csak Faymann kancellárra gondolunk, az ő kijelentéseire. Az persze árulkodó, hogy a kancellár úr ma már nem aktív politikus.

– Ma már egyre inkább nyilvánvaló: a magyar kormányzatnak ez a lépése, ez az irányvonala a helyes, és Európa is kezd ebbe az irányba indulni. Ugyanakkor vannak még, akik makacsul kitartanak a mellett az elképzelés mellett, hogy menekültekről van szó, olyan emberekről, akiket integrálni kell és lehet, és különösen a „lehet” szót hangsúlyoznám. Így van ezzel máig Brüsszel, de nyugodtan mondhatjuk, hogy az SPD-CSU vezette német kormány is Angela Merkellel az élén.

– Ma már napnál világosabb, hogy az integráció nem működik. Nem működik sehol Európában, és nem működik Németországban sem. Hogy mást ne mondjak: egymillió bevándorlóból alig száz körüli nagyságrendben vállalnak munkát, alig százan dolgoznak. Ez körülbelül olyan, mintha arányaiban nézve Pest megyében, ahol 1,3 millió ember él, az összes megyei közül, mindössze néhány százan dolgoznának. Az emberek látják a helyzetet Németországban is, és ki is nyilvánították a véleményüket. Mecklenburg-Elő-Pomerániában két hete az SPD mínusz 5, a CDU mínusz 4 százalékot kapott, és ezzel szemben a semmiből a migrációs válságra adott határozott válasszal a politikába betört Alternative für Deutschland, az AFD plusz 20 százalékot kapott. De ez nem egy elszigetelt jelenség, hiszen tegnap Berlinben voltak helyhatósági választások. Az SPD, a szociáldemokraták mínusz 6,8, a CDU mínusz 5,8 százalékot kapott a korábbi eredményéhez képest, és ezzel történelmi mélypontra kerültek, míg a baloldal, a Linke plusz 4 és az AFD plusz 14,1 százalékot kapott. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy a hibás migránspolitikát folytató néppártok történelmi mélypontra, míg a szélsőségek, a bal- és jobboldali szélsőségek pedig határozottan előretörtek.

– A német embereknek csak helyi választásokon volt most lehetősége kinyilvánítani a véleményét, ezzel szemben nekünk, magyaroknak Európában első ízben október 2-án lehetőségünk lesz arra, hogy megerősítsük azt a migránspolitikát, amelyet Magyarország folytat, megerősítsük azt, hogy mi akarjuk eldönteni azt, hogy kivel akarunk együtt, egy országban élni és dolgozni.

– Tisztelt Ház! Röszkén a rendőrök védték meg Magyarország határainak sérthetetlenségét, ha úgy tetszik, a magyar szuverenitást. Október 2-án mi mindannyian a szavazatunkkal, egy tollal a kezünkben a „nemhez” húzott x-szel tehetjük ezt meg. Meg kell tennünk!

Ki akarja letelepíteni azokat, akik ellen kampányolnak?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): – Azon nem lepődünk meg, hogy a fizikai határzár által elvileg feltartóztatni kívánt migránsok tekintetében a kormány egy ellenkező álláspontot hangoztat, mindemellett a gazdagabb migránsokat a letelepedési államkötvény formáján és csatornáján keresztül engedi bejönni Magyarországra, a költségvetés ráfizetése mellett is.

Vérlázító, ami a pozsonyi csúcs végén és annak következtében napvilágra került, hiszen azt látjuk, hogy Orbán Viktor kudarca egyértelműen bebizonyosodott, amikor  áldását adta a V4-ek egy olyan közös dokumentumára, amely teljes mértékben egy 180 fokos fordulatot valósít meg az eddigiekhez képest. Tehát önmagában egy olyan dokumentumot szentesíteni, amelyben a következő szerepel: „a munkaerőhiánnyal küzdő országok akár jelentős számban is befogadhatják az érintett migránsokat”, közröhej tárgyát képezi egy olyan országban, ahol pontosan az említett folyamattal szemben rendeznek egy referendumot, és azzal szemben tartanak fenn egy olyan retorikai kampányt, aminek a valóság ellentmond, hiszen tízezrével özönlenek be Magyarország határain most is a migránsok.

– Önálló határőrséget továbbra sem állítottak fel, és tökéletesen látható, hogy ez a záródokumentum Orbán Viktor nemzetközi politikájának kudarca. Nemhogy Európa erős emberévé nem vált, de tulajdonképpen feladta azokat a pozíciókat is, amelyeknek a jelei már korábban látszottak, például Varga Mihály elképesztő, vérlázító kijelentései kapcsán, aki elmondta: álláspontja és egyébként több fideszes vezető álláspontja szerint , a munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokba idegen munkáskezeket kíván a Fidesz-KDNP kormánya betelepíteni Magyarországra. Először csak szezonális jelleggel beszéltek ilyen őrületről, de aztán egy fideszes vezető elkezdett arról eszmét cserélni az újságíróval, hogy bizony olyan harmadik országokból hoznának munkaerőt, ahonnan az ideérkezők beilleszkedése könnyebb. Adódik a kérdés, hogy szezonális munkavégzéshez milyen szükség lehet beilleszkedésre, és kik azok, akiket ide akar telepíteni Orbán Viktor és kormánya egy olyan politikai hadjárat közepette, amelynek elvileg a kvótareferendum kapcsán pontosan a betelepítések ellen kellene szóljon?

– Jelen pillanatbanazt is látjuk, hogy érvényben van egy európai uniós döntés a kényszerbetelepítésekről, és azt is látjuk, hogy az ennek végrehajtásáról szóló záródokumentum tekintetében Orbán Viktor nem emelt látványos vétót. Azt is látjuk, hogy bizony Navracsics biztos úr egy konszenzuális, ugyanerről szóló döntés esetében nem verte az asztalt, nem tartott rendkívüli sajtótájékoztatót, hanem befeküdtek az európai uniós rendszernek. És azt is látjuk, hogy az Európai Tanács egyik ülésén öt fideszes képviselő vagy megbízott bizony egy hasonló témakörben szintén áldását adta a kötelező szétosztási mechanizmusra. Tehát megint csak kettős játékon kapjuk a kormányzatot: egészen mást művel az európai uniós térben, mint itthon, és ott tartunk jelen pillanatban, hogy Fico és Sobotka miniszterelnökök szerint a kvóta egy halott ügy, amely nincs napirenden. Valóban, az Európai Tanács utolsó ülésén sem szerepelt napirenden; jelen pillanatbancsupán egy belügyminiszteri szintű döntés van érvényben.

– Adódik a kérdés: ha Magyarország ennyire harcos a hazai retorikai térben, akkor a Fidesz-KDNP megbízottja miért nem kezdeményezi ezen belügyminiszteri szintű, a kvótákról szóló döntés felfüggesztését, mi akadályozza meg önöket abban, hogy sokkal harcosabb kiállással valamit a nemzetközi térben is kezdjenek. Hiszen a V4-ek által hangoztatott és most hétvégén elfogadott záródokumentum egyértelműen arra enged következtetni, hogy sokkal megengedőbbek az érintett országok a migráció kérdéskörében. Ez arra enged következtetni, hogy Orbán Viktor és kormánya is megengedőbb, hiszen a gazdagabbakat letelepedési kötvényen keresztül, ordenáré jutalékok fejében, offshore cégek részvételével engedi idetelepedni, az állampolgárság előszobáját biztosítani.

– Látjuk, hogy miközben a határzáron keresztül a szivárgás folyamatos, elfogadnak, szentesítenek egy olyan záródokumentumot, amelynek értelmében harmadik országból telepítenének be munkaerőt Magyarországra. Varga Mihály hosszú interjúja, korábbi nyilatkozatai egyértelmű beismerései annak, hogy valóban van ilyen szándék a kormány berkein belül. Eddig ezt tagadták, eddig ebből titkot csináltak, de most már látjuk és egyértelműen látjuk a tiszta szándékot: bizonyos gazdasági ágazatokban tudatosan akar idegeneket betelepíteni Magyarország Kormánya, miközben a kvótareferendum kapcsán ugyanez ellen kampányol. A South Park azon része jut az ember eszébe, amikor megbeszélik az öregek, hogy igen, háborút indítani kell, de azért tüntessünk is ellene, hogy a látszat meglegyen. Pontosan ugyanezt csinálják önök is.

– Tehát valljanak színt nyíltan: miért adták fel a pozícióikat, és hajlandóak-e az európai térben végre kezdeményezni azt, hogy a pozsonyi záródokumentumban szereplő gyalázat, a tudatos betelepítés ne érinthesse Magyarországot? 

Eltékozolt jövő!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): – A mai felszólalásomban szeretném felhívni a figyelmet arra a jeles napra, amelyet ünnepel a világ. 1954 óta szeptember 20-a a gyermekek világnapja. Sajnos a kormány vagy nem veszi észre azt, hogy mi folyik ebben az országban a gyermekekkel, vagy ami még rosszabb, nem érdekli a jövő generációja. Gondolhatunk az oktatási rendszer lezüllesztésére, a kormány tudásellenes oktatáspolitikájára. De gondolhatunk a családi támogatások elértéktelenítésére vagy a szociális támogatási rendszer szétverésére, ami több százezer gyermekes család életét tette még nehezebbé. Gondolnunk kell a gyermekvédelem rendszerére is, amely sokkal jobban kihat gyermekeinkre, mint azt gondolnánk.

– Képviselőtársaim! Magyarországon ma körülbelül 200 ezer gyermek van veszélyeztetettként nyilvántartva, több ezren vannak gyermekvédelmi gondoskodásban. Nagyon nagy bajok vannak a gyermekvédelmi rendszerrel, ami a kormány beavatkozásának következménye. Egyre több hír jelenik meg arról, milyen súlyos visszaélések, bűncselekmények történnek a gyerekekkel. Az esetek egy része olyan gyermekekkel történik, akik a szakemberek szeme előtt vannak, mégsem tudja a rendszer megakadályozni az őket ért különböző bántalmazásokat. Rontott a helyzeten az is, hogy a kormány összevonta a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokat, bizonyos feladatokat csak a járási központok láthatnak el, így helyben szinte eszköz és erőforrás nélkül maradtak a szolgálatok, a családok.

– A napokban adtak hírt arról, amely az ellátórendszer másik területén, a szakellátásban történt. A gyermekvédelmi otthonokban elkövetett bántalmazások különösen súlyos helyzetre hívják fel a figyelmet, ami összefüggésbe hozható a szakemberhiánnyal, a dolgozók képzettségének hiányával, a megfelelő szakmai ellenőrzés hiányával. A szociális területen dolgozók bére a legalacsonyabb ma a közszférában. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a kormány 2011 óta nem hajlandó ratifikálni az isztambuli egyezményt, amely a családon belüli erőszak elleni fellépés egyik eszköze. De mit is várhatunk egy olyan kormánytól, kormánypárttól, amelynek tagjai nyíltan nőellenesek? Kubatov Gábor minap kifejtette az alábbiakat: „Az én okom a fiam jövője. Van két lányom is, de remélem, hogy őket majd elveszi valami fiatalember, és eltartja őket.” – ennyi a kormány családpolitikája számunkra. Ennyit érnek a leánygyermekek a XXI. században Magyarországon a kormánynak.

– Képviselőtársaim! Az MSZP benyújtott egy határozati javaslatot: a testi, lelki vagy szexuális bántalmazások hatékony megelőzése érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a kormány vizsgálja felül a gyermekvédelmi ellátás rendszerét, továbbá erről nyújtson be jelentést az Országgyűlésnek. Mindez összecseng a TASZ által indított kampánnyal, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy évről évre egyre több gyermek nevelkedik állami gondozottként. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon ma több mint 23 ezer fiatal él ilyen otthonokban. A legszörnyűbb, hogy bár a törvény kifejezetten tiltja, a családok szétszakításának elsődleges oka még mindig a családok nagyfokú szegénysége. Közben Lázár János azzal fenyegeti a szegénységben élő családokat, hogy a menekültek miatt majd még a segélyeket is el fogják venni. Mintha egyébként nem tették volna már meg eddig, hiszen tavaly szüntette meg a kormány a lakásfenntartási támogatást, a rendszeres szociális segélyt, az óvodáztatási támogatást és az összes méltányossági ellátást. Négy évvel ezelőtt a 28 500 forintos segélyt 22 800 forintra csökkentették, a közmunkáért pedig ma kevesebb pénz jár, mint 2009-ben.

– Hazudozásban persze amúgy is erős a kormány. Rétvári Bence államtitkár úr, kereszténydemokrata politikus sem fogadta meg a „Ne hazudj!” parancsolatot. A napokban ugyanis azt mondta, hogy 6 év alatt megfeleződött az óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Azt nem részletezte, hogy e mögött csak a hátrányos helyzet fogalmának módosítása áll. Egy kérdésemre adott válaszában elismerte, hogy a módosítás miatt nem összehasonlíthatóak a 2013 szeptembere előtti adatok a későbbi adatokkal. Akkor miről is beszélt Tehát hazudott. Csak két adatra hívnám fel a figyelmét: 2016-ban mostanáig annyi gyermekgyilkosság miatt kellett nyomozást indítani, mint 2015-ben egész év alatt. Eddig 17 gyermeket gyilkoltak meg Magyarországon 2016-ban. És a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka szegénységben nő fel ma Magyarországon. Végezetül, egy UNICEF-jelentésben is megfogalmazott  mondat: országunk helyzetét az fogja meghatározni holnap, hogy vannak a gyermekek ma! 

A magyar reformok nem működnek!

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): – Múlt héten a Standard & Poor’s felminősítette Magyarországot, és Varga Mihály rögtön arról kezdett beszélni, hogy jövőre és az elkövetkezendő években 3 százalék fölött lesz majd a GDP. Mi úgy látjuk, ez a felminősítés egyáltalán nem jelenti azt, hogy stabil lábakon áll a gazdaság, és az embereknek az elkövetkezendő években jobb lesz. Vajon ha megkérdeznénk az embereket, hogy ők felminősítenék-e az országot, akkor a válasz bizonyára az lenne, hogy nem.

– De nézzük meg, hogy mi található a kiváló pénzügyi adatok kirakata mögött. Egyrészt azt kell látnunk, hogy a reálgazdaság és a társadalom romló folyamatai egyre inkább felgyorsulnak. A vidék leszakad, a falvak elnéptelenednek, az emberek elmennek külföldre dolgozni, és már nemcsak a szakképzett munkaerő, hanem a szakképzetlen munkaerő is hiányzik. Varga Mihály arról beszél, hogy 250 ezer vendégmunkásra van szükség. Jelentjük Varga Mihálynak, hogy mi a 250 ezer főt megtaláltuk: ott találhatók Londonban, Németországban, Ausztriában, és megtalálhatók a 236 ezer közmunkás között. Mindemellett azt látjuk, hogy az oktatás ki van véreztetve, az elmúlt években, 2010 óta évente 200 milliárdot vontak ki az oktatásból. Márpedig nincs olyan ország, amelyik a gazdaság fejlődése terén jelentősen előrelépett volna anélkül, hogy az oktatásba ne fektetett volna be jelentős összegeket.

– Ma Magyarországon az emberek 41,5 százaléka létminimum alatt él, azaz kevesebb mint havi 88 ezer forintból. A magyar társadalom a rendszerváltás óta nem volt soha ilyen egyenlőtlen, mint ma. A Fidesz-kormány 2010 után tudatosan a legmagasabb jövedelmű rétegeknek kedvezett. Emlékezzünk arra, hogy amikor az egykulcsos személyi jövedelemadót bevezette, akkor a legmagasabb jövedelműeknek 500 milliárdot tett a zsebébe, a legalacsonyabb jövedelműektől pedig 134 milliárdot vont el. De ugyancsak ezt jelentette a minimálbér megadóztatása és a felső rétegeket kedvezményező intézkedések. Ilyen volt például, amikor a devizahitelesek esetében a végtörlesztést megvalósították, vagy amikor a bérplafont megemelték az állami cégek vezetőinél. Nem gondoljuk azt, hogy például Matolcsy Györgynek szüksége lett volna az 5 millió forintos fizetésre.

– Egyébként gyakran hivatkoznak arra, hogy a reálbérek az elmúlt három évben folyamatosan nőttek, csakhogy az átlag eltakar. Arról nem beszélnek, hogy a minimálbér továbbra is 15 ezer forinttal a létminimum alatt van, a közmunkabér a szegénységi küszöb alatt van, ami 70 ezer forint. S arról is mélyen hallgatnak, hogy milyen nagyok a területi különbségek az országban. A statisztikai adatok szerint a húsz megyéből csak Győr megye és Budapest haladja meg az átlagbérszínvonalat. A leggazdagabb és a legszegényebb megyék között a nettó átlagkereset közötti különbség több mint 100 ezer forint a különbség.

– Visszatérve a makrogazdasági adatokra: mi úgy látjuk, hogy ez egyrészt a kedvező nemzetközi környezetnek köszönhető. Minden más kelet-európai országban javultak ezek a mutatók, csökkentek a kamatok, csökkent a költségvetési hiány, nőtt a gazdaság, és több országban jobban, mint Magyarországon. Mi azt gondoljuk, hogy csak erre a nemzetközi környezetre nem lehet építeni, mert a nemzetközi környezet bármikor elindulhat negatív irányba. Ráadásul a magyar gazdaság állapota továbbra sem túl biztató, a beruházások zuhannak, és például az ipari termelés júliusban 4,7 százalékkal csökkent.

– Az LMP úgy látja: radikális változtatásra van szükség, ha a gazdaságot stabil lábakra akarjuk állítani. A legfontosabb, hogy meg kell állítani a gyorsuló elvándorlást, a munkaerőhiányt ugyanis nem lehet Magyarországon vendégmunkásokkal pótolni. Jelentős béremelésre van szükség mind a közszférában, mind a magánszférában. Az LMP első lépésként a munkavállalói járulékok csökkentését szorgalmazza, 18,5 százalékról 12 százalékra csökkentenénk, és emellett azonnal bevezetnénk a többkulcsos személyi jövedelemadót. A kettő hatására a minimálbér nettó 23 ezer forinttal, az átlagbér pedig 37 ezer forinttal nőne. Mindemellett be kell fejezni az oktatási rendszerből a pénzek ellopását és a pénzek kivonását! 

Gróf Széchenyi István születése 225. évfordulóját ünnepeljük!

FIRTL MÁTYÁS, (KDNP): – Tisztelt Képviselőtársaim! Szeptember 21-én ünnepeljük gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulóját. Széchenyi ma is korszerű államférfi, erkölcsi tartásában, személyes hitében és közéleti felelősségvállalásában egyaránt követendő példakép: keresztény, magyar és európai. Olyan rendszeres és gyökeres szellemi átalakítást indított, amelyből csak kettő volt ezer esztendő alatt: az egyik Szent István korában, a másik az újkor kezdetén, Széchenyinek köszönhetően. Ezért öröm a Széchenyi-jubileumra készülve, hogy a magyar kormány elkötelezettségének köszönhetően, hosszú évtizedek után megkezdődött a Széchenyi-emlékhelyeknek és a Széchenyi-örökségnek nemcsak rangjához, de értékrendjéhez is méltó helyreállítása és a további fejlesztések lehetőségeinek megteremtése is. Külön öröm, hogy ez a keresztény értékrend és világnézet folyamatos és következetes érvényre juttatásával történik. A Széchenyire jellemző keresztény erkölcsiség és felelősség mindig erőforrása volt a Magyarországot a hatalmasok közé emelő munkának. Ezért üzenetértékű, hogy elsőként a kormány támogatásával a Széchenyi-mauzóleum helyreállítása történt meg, jeleként a méltó kegyeletnek, ami a családi nyughely, a hithű elődök tiszteletét illeti.

– Tisztelt Ház! Ami példaértékű, az, ahogyan a nagycenki egyházközség és Nagycenk nagyközség önkormányzata egy közösségben, főpapi szentmisével nyitotta meg január 2-án az emlékév helyi eseményeinek sorát. Ugyanígy a keresztény értékrendiség adja a jubileumi ünnepség sziklaszilárd alapját és emelkedett méltóságát. Így dr. Veres András, a frissen kinevezett győri megyés püspökünk ünnepi főpapi szentmiséje méltó bevezetője lesz a jubileum előestéjén az azt követő ünnepeknek. Amint a helyi emlékévet hitbéli értékrendünk jegyében szentmisével indíthattuk, úgy legyen az évforduló hitvallása és látható jele az, hogy a Széchenyi-kastélykápolna visszakerül keresztény hitbéli méltóságába. Annak a kápolnának adjuk vissza eredeti rendeltetését, amely a Döblingből hazahozott földi maradványainak is helyet adott, míg végső nyughelyére nem lelt, és amelyet ’45 után egy hitehagyott, értékválságos rendszer évtizedekig gyalázatosan megfosztott szent rendeltetésétől. Köszönet a magyar kormánynak és az itt ülő L. Simon László képviselőtársamnak, hogy a Széchenyi-kápolna ismét az imádság helye lehet, így a legméltóbban ünnepelhetünk. Ezzel olyan erkölcsi adósságot törlesztettünk, amivel elsősorban a Mindenhatónak tartozunk, Széchenyi megrendíthetetlen istenhitének, majd lelkiismeretünknek és önbecsülésünknek. Köszönet az Eszterháza Központnak, a Széchenyi-emlékhelyek kezelőinek, hogy az örökség bemutatásának, fejlesztésének lehetőségét megteremtik és folyamatosan végzik.

– Tisztelt Ház! A 2014 óta Nagycenken megkezdődött fejlesztések célja, hogy a legnagyobb magyar szellemi örökségéhez méltó zarándokhellyé válhassanak az életművéhez kapcsolódó emlékhelyek, létesítmények. A 225. évfordulón a kormány támogatásával, a Széchenyi-emlékmúzeumban megújul és korszerű állandó kiállítás nyílik a modern Magyarországot megteremtő államférfi, polihisztor, közgazdász, nemzetépítő életművéről, és megtörténik a Széchenyi-kastélyegyüttes nemzeti emlékhellyé nyilvánítása is.

– Amikor az Országgyűlésben egyhangúlag döntöttünk a gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról való megemlékezésről, egy nemzeterősítő közös eszme érdekében itt mindannyian összefogásról tettünk tanúságot. Most, hogy sorsfordító időket élünk, a nemzet érdekében hasonlóképpen kell összefognunk. Széchenyi szelleme, hagyatéka olyan ránk hagyott örökség, ami a nemzet sorsfordító pillanataiban a közgondolkodás számára mindig spirituális erőforrás volt, és példa.  Széchenyi életművét az előttünk álló időknek, a jövő nemzedéke számára most tettrekészségben felmutatni, átörökíteni becsületbeli, hazafias kötelességünk! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »