Heteken belül indul a 100%-os napelemes támogatás!Kérje a pályázatelőkészítés-csomagot 162.500 Ft-ért.Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A napelemek a világ más tájaihoz hasonlóan Magyarországon is egyre inkább terjednek. Ebben az olyan programoknak is komoly szerepe van, amelyekkel a lakosságot az ilyen típusú beruházásokra ösztönzik. Az elmúlt időszak legismertebb csomagja az otthonfelújítási program, amelyben a megannyi támogatott kül- és beltéri munkálat között a napelemes projekteket is megtalálni. 2021. december 6-án azonban egy kifejezetten lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokra létrehozott pályázat is elindul. Az alacsony jövedelmű háztartásoknak szóló programban 100 százalékig vissza nem térítendő támogatás érhető el. Egyre többen döntenek tehát úgy, hogy a bolygó és saját pénztárcájuk érdekében napelemet telepítenek otthonukra. A megannyi modell között viszont nem egyszerű eligazodni, ebben segít az EU-Solar, amely részletesen bemutatja az egyes típusok tulajdonságait.
Az eszközöket két nagy csoportba lehet osztani: vannak kristályos, illetve vékonyfilmes napelemek. Előbbi, a leginkább kiforrott és elterjedt technológia további két alcsoportra, a monokristályos és a polikristályos kategóriára bontható tovább. Noha a vékonyfilmes, gőzöléssel kialakított eszközök hatásfoka 5-8 százalékos, ami elmarad a kristályos napelemekétől, előnyük, hogy akár hajlékony panelként is előállíthatóak. A kristályos napelemeknek ugyanakkor 2,5-3-szor kisebb felület is elég azonos teljesítménynél. A kristályos eszközök szilícium alapú cellákból állnak, ezek jellemzően egy többrétegű műanyag és egy edzett üveglap közé kerülnek. A mono-, illetve polikristály közti különbséget a gyártási technológia adja, a két típust pedig megjelenése alapján is könnyen meg lehet különböztetni, hiszen előbbi cellái nyolcszögletűek és szürkék vagy feketék, utóbbié viszont négyzetesek és kékes-lilák.
A monokristályos napelemek egymáshoz rögzített szilíciumrétegekből épül fel. Az előállításkor szilíciumból hoznak létre egy hengert, amelyet aztán felszeletelnek, majd többször felületeznek. Ez megkönnyíti a panelen való elhelyezést, a leggazdaságosabb elrendezést pedig a nyolcszög forma jelenti. A polikristályos eszközök gyártása ehhez képest sokkal egyszerűbb. A vékonyrétegű napelemek létrehozása egészen más: a itt a hordozórétegre felgőzölik azt a vékony réteget, amely aztán félvezetőként szolgál. A felületen látható csíkok utólagos lézeres bevágások.
Pro és kontra
Érdemes kiemelni, hogy minden kategóriának megvannak a maga hátrányai és előnyei. A monokristályos napelemek hatásfoka például a legmagasabb, 15-17 százalék, a típus viszont nagyon érzékeny a tájolásra és a dőlésszögre. A szórt fényt kevésbé tudják hasznosítani az ilyen eszközök. A monokristályos napelemek gyártási garanciája általában 20-25, míg az élettartam garanciájuk 30 év. A kategória eszközei viszonylag drágák, de a polikristályos megoldáshoz képest magasabb az egységnyi felületre vetített teljesítményük.
A polikristályos napelemek a rövidebb és kevésbé energiaigényes gyártás miatt olcsóbbak. Hatásfokuk is meglehetősen jó, 14-16 százalék, ráadásul a dőlésszög és a tájolás kevésbé befolyásolja működésüket. Negatívumuk ugyanakkor, hogy a típus teljesítménye visszaesik a magasabb hőmérsékleten. Ma ez a változat számít a legelterjedtebbnek, az otthoni napelemek többségét is ezen a technológia adja. A vékonyrétegű megoldás előnye, hogy az előállítás viszonylag rövid idejű, az eszköz pedig jobban bírja a hőt és hajlékony, tehát változatosabb felületeken alkalmazható. Mivel azonban teljesítménye kisebb, jellemzően nagyobb területre van szüksége. Magyarországon a kristályos napelemek optimális dőlésszöge 45 fok, a vékonyfilmeseké viszont 30-60, igaz, hatásfokuk csupán 6-8 százalék. A technológia nem túl gyakori, elsősorban ott használják, ahol a táblás megoldás valamiért nem működik jól.
Végezetül érdemes két további csoportra is kitérni. A hibrid napelemek két technológiát ötvöznek, és egyszerre használhatóak napelemként és napkollektorként – azaz az energia mellett meleg vizet is előállítanak. Az általában szilícium alapú panel hátulján egy folyadék keringtető található, amely a rendszer hűtését is segíti. A másik külön kategória a polimer, azaz organikus napelem, a kísérleti technológia a piacon még nem elérhető, de nagyon ígéretesnek tűnik a változatos felhasználási lehetőségek és az olcsó gyártás miatt.
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
