Nagyobb jólét, több szemét

Nagyobb jólét, több szemét

Tavaly átlagban 427 kilogramm háztartási szemetet termelt egy szlovákiai lakos – derült ki a Wood and Company pénzügyi és befektetési társaság legújabb elemzéséből. Az adatok alapján a legtöbb szemetet a délnyugati régiókban produkálják az emberek.

A legfrissebb adatok alapján Szlovákiában a lakosság tavaly 2,3 millió tonna kommunális hulladékot állított elő. Ez azt jelenti, hogy egy lakosra átlagban 427 kilogramm szemét jut, vagyis napi 1,2 kilogramm. Az utóbbi évek adataival összevetve kiderült, hogy folyamatosan nő a lakosok által előállított szemétmennyiség. Míg 2017-ben egy főre 393 kilogramm szemét jutott, addig tavaly már jócskán átléptük a 400 kilogrammos határt is. A tizenöt évvel ezelőtti adatokhoz képest még rosszabb a helyzet, ugyanis akkor az egy főre jutó szemétmennyiség meg sem haladta az évi 300 kilogrammot. 

A legtöbb szemetet a délnyugati régiókban termel a lakosság, ahol az éves szemétmennyiség meghaladja az 500 kilogrammot. Az első helyen Nagyszombat megye áll, ahol az emberek átlagban 556 kilogramm szemetet produkálnak. Ezt követi Pozsony megye 516 kilogrammal, majd Nyitra megye 506 kilogrammal. A keleti régiókban viszont ennél jóval kevesebb szemetet állítanak elő az emberek: Eperjes megyében évi 330 kilogrammot, Kassa megyében pedig évi 329-et.

Az elemzés azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az előállított szemét mennyiségére érdemes figyelni, hanem arra is, hogy a hulladék hova kerül. Szlovákiában a hulladékot háromféle módon dolgozzák fel: újrahasznosítással, komposztálással és szemétégetéssel. Mindhárom módszernél hoz valamilyen hasznot is a szemét. A másik lehetőség, hogy a hulladékot egyáltalán nem dolgozzák fel, hanem egyenesen a szemétlerakóra kerül. 

A cég elemzői rámutattak, hogy a lehető legjobb megoldás az úgynevezett zero waste módszer, vagyis ha egyáltalán nem termelődik szemét, azonban ezt ilyen nagy léptékben szinte lehetetlen betartani, ezért a hulladék minél nagyobb arányú feldolgozására kell törekedni. Ebből a szempontból Pozsony és Kassa megye teljesített a legjobban, előbbiben a hulladék 61,6 százalékát, utóbbiban pedig a 60,3 százalékát dolgozzák fel. Ettől az eredménytől jócskán elmarad a többi megye: a harmadik helyen Nagyszombat megye áll 41,4 százalékkal. A szemét feldolgozási aránya Eperjes és Trencsén megyében a legrosszabb, ezekben a régiókban a hulladék mindössze 36,7 százalékát dolgozzák fel. A többi szemét a hulladéklerakókra kerül, ahol aztán már nem lehet hasznosítani. Összehasonlításképpen: Pozsony és Kassa megyében mindössze a szemét harmada végzi lerakókon.

Pozsony és Kassa megye azonban nem a sikeres újrahasznosítási politikának köszönheti a jó eredményeket, hanem annak, hogy ezekben a régióban találhatók azok a szemétégetők, melyek segítségével hulladékégetéssel elektromos áramot és hőt állítanak elő.

Hírdetés

„Míg a fejlettebb országokban az ilyen berendezések gyakorinak számítanak, addig Szlovákiában – Pozsony és Kassa kivételével – hiányoznak”

– olvasható az elemzésben.

Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter elmondta: a tárca tisztában van vele, hogy ez a kapacitás nem elegendő, éppen ezért egy elemzést szeretne végeztetni, melynek segítségével a minisztériumnak konkrétabb elképzelései lehetnének a szemétégetők elhelyezésével kapcsolatban. A zöld tárca vezetője maga is elismerte, hogy a hulladékfeldolgozás még mindig az egyik legjobb módszer a környezetszennyezés visszaszorítására.

„A legrosszabb lehetőség az, ha a szemetet egyszerűen hulladéklerakókra hordjuk, ezzel meghagyva azt a következő generációknak”

– nyilatkozta nemrég Sólymos. (nar, euractiv)


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »