Nagyban változnak jövőre a hazai adórendszer eljárásai

Nagyban változnak jövőre a hazai adórendszer eljárásai

Az elmúlt évekhez képest szerény változások láthatók a jövő évi adótörvényekben. Minek tudható ez be: választási év jön, vagy valóban csak kisebb korrekciókra szorul az adórendszer?

Pontosítanék, csak első látásra tűnnek szerénynek a változások. Egyrészt üzenetük van, ami illeszkedik az elmúlt időszak adóigazgatási törekvéseibe: azt jelzik, hogy szigorú, a hatékonyságot szem előtt tartó, de ami leginkább jövőbe mutató, adatokra építő adórendszer készül. Másrészt, ha közelről megnézzük, teljesen átalakul az adózás rendjéről szóló szabályozás. Teszünk egy hatalmas lépést a teljes áfatranszparencia felé azzal, hogy a cégek között a 100 ezer forint feletti adótartalmú számlákat látni fogja az adóhatóság, és nemzetközi viszonylatban is erősödik az áttekinthetőség: a közelmúltban életbe lépett új szabályozásnak köszönhetően a 750 millió euró feletti forgalommal bíró multinacionális cégek – amelyek a transzferárak szempontjából a legkockázatosabbak – országonkénti jelentéstételre kötelezettek. Mindez nem kis felelősséget ró a nagyvállalatok adó- és jogi vezetőire.

Meglepő volt a hír a héten, hogy az adótraffipaxot a NAV valóban a szolgáltató NAV módjára működteti: a mikro- és kiscégek csak késedelmi kamatot fizetnek, ha beismerik, hogy hosszú időn keresztül nem ütnek be semmit a pénztárgépbe. A nagyvállalati ügyfeleknél is utolérhető ez az adóhatósági mentalitás?

Részben igen, a megbízható adózók korábban is kaptak kedvezményeket a hatóságtól – és a legtöbb nagyvállalat ebbe a kategóriába tartozik –, így az ő ellenőrzésüket fél éven belül le kell zárnia a hatóságnak. Az újdonság, hogy általánosságban egyetlen cégnél sem vizsgálódhat tovább egy évnél a NAV. A kedvezmények ugyanakkor nem a hatóság filantróp voltából adódnak: céljuk az adóbevétel maximalizálása. És nem is minden kedvezmény, ami elsőre annak tűnik. Így például 2018-ban elengedi a hatóság a kiszabott bírság felét akkor, ha a vállalat nem vitatja – ezzel garanciát kap a NAV a hiány befizetésére anélkül, hogy pereskednie kellene, az adózók pedig önként lemondanak arról, hogy a megállapításokat a továbbiakban bármilyen formában vitassák.

Az adóeljárásoknál lényegesen korábban kell minden rendelkezésre álló bizonyítékot csatolni. Mennyiben alakítja át ez a tanácsadó és az ügyfél közötti munkát?

Az új szabályozás lényeges eleme, hogy a vitás kérdéseket az adóellenőrzés során azonosítsák be, és a felek a későbbiek során csak ezekről a kérdésekről vitatkozzanak. Vagyis leginkább erre a fázisra érdemes összpontosítani minden tudást. Ezzel az ügyfeleink tisztában vannak, hiszen minél korábbi fázisban kapcsolódik be a külső tanácsadó – legyen az adótanácsadó vagy adóperes jogi szakértő –, annál biztosabb a pozíciójuk.

Mit lehet elmondani a tanácsadók és a jogalkotók együttműködéséről? Az IFRS-áttérés kapcsán mennyire támaszkodnak az önök tapasztalataira?

Azt gondolom, ebben a kérdésben nem lehet ok panaszra. A jogalkotó – legyen az az IFRS-szel, az adózás rendjével vagy az online számlaadatközléssel kapcsolatos szabályozás – felismerte a tanácsadók gyakorlati tapasztalatát, és ezért úgy látom, szinte valamennyi kérdésben támaszkodnak is erre.

Az idén több olyan vállalat is szerepel az EY Az Év Üzletembere díj jelöltjei között, ahol épp generációváltás van. Mekkora kihívás az EY-nak, hogy a partnerek jelentős részénél most zajlanak ezek a folyamatok?

A magyar cégek számottevő része tekinthető családi vállalkozásnak, jórészt a rendszerváltás környékén alakultak. A tudás mellett elszántságra és már akkor is innovatív vezetői szemléletre volt szükség ahhoz, hogy sikeresek lehessenek az akkoriban kiszámíthatatlan piacon. Tapasztalatunk szerint az akár nemzetközi szinten is látványos sikerek sokszor egy igen jó üzleti érzékkel, szemlélettel és kitartással rendelkező vezetőnek köszönhetők, aki létrehozta és fejlesztette a céget, jól ismerte fel a piaci lehetőségeket. Ezek a vezetők kezdik el most átadni az irányítást a következő generációnak. De nemcsak a generációváltás a kihívás a ma Magyarországán: az üzleti világ dimenzióváltás előtt áll, a hazai vállalatok számára minden területen adott a lehetőség, hogy nagyban gondolkodjanak. A nemzetközi piac azonban nemcsak lehetőség, hanem kihívás is: ami itthon elég volt, az a legtöbb országban nem biztos, hogy kell, vagy nem pont olyan formában elég. Olyan időszakot élünk ezért, amikor – ha fejlődést akar elérni – valamennyi vállalatnak át kell gondolnia a vezetéssel, kontrollinggal és adatelemzéssel kapcsolatos gyakorlatát, működési modelljét.

Az elmúlt években rangja lett az EY Az Év Üzletembere díjnak. Nyomon követik a díjazottakat? Valóban hosszú távon sikeres cégeket választ példaképül a szakmai zsűri?

Eddigi tapasztalatunk azt mutatja, hogy a program során bemutatott sikerek és a mögöttük rejlő ötletek a teljes magyar üzleti élet számára inspirációt jelentenek. Az idei program újdonsága, hogy az EY Az Év Üzletembere díj kapcsán olyan programot hozunk létre, amely lehetőséget ad a legjobb hazai vállalkozóknak, szakembereknek és a tudományos élet szereplőinek arra, hogy megosszák tapasztalataikat, tanuljanak egymástól, és ezzel fejleszteni tudják magukat és vállalkozásukat. Kiszélesítettük az EY Az Év Üzletembere program közösségét, így maga a program egyfajta platform, ahol a legjobb pályázók a korábbi hazai győztesekkel és az EY elismert szakmai vezetőivel vitathatják, oszthatják meg tapasztalataikat. Tekintettel arra, hogy az elmúlt 14 évben Magyarországon eddig 46 díjazottja volt az EY Az Év Üzletembere programnak, biztosak vagyunk benne, hogy ez egy pezsgő műhely lesz.

Tibor Dáviddal, a Masterplast Nyrt. elnökével, az EY Év Üzletembere díj bírálóbizottságának tagjával készült interjúnkat mai lapszámunkban olvashatják.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »