Nagy felzúdulás támadt a tagországok között amiatt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán magához ragadva a kezdeményezést még azelőtt bejelentette az EU öt pontból álló árszabályozási tervét, hogy arról az energiaminiszterek egyeztethettek volna. Az ülésre pénteken (szeptember 9-én) kerül sor, és a tervvel eddig csak a tagállamok uniós nagyköveteinek számoltak be. A problémát az orosz gázárra kivetett ársapka jelenti, amit a legtöbb tagállam nem akart most tárgyalni az árszabályozás részeként, hanem külön (a 9. számú) szankciócsomag keretében egy más alkalommal vitatott volna meg. Valószínű ezt a szándékot akarta megtorpedózni von der Leyen, bele erőszakolva a pénteki ülés programjába az orosz gázra kivetendő ársapkát. Ezzel megint azt bizonyítva, hogy Európa érdekei sokadlagosak számára.
Nézzük előbb a von der Leyen által bejelentett öt pontot:
Az Európai Bizottság abból indul ki, hogy szeretné csökkenteni Oroszország energiabevételeit. Az előzetes hírekre azonban Moszkva azzal reagált, hogy aki érvényesíti az ársapkát, az egy molekulányi orosz földgázt sem fog kapni.
Az EU egységét megőrizendő szintén szerdán jelentette be EU soros elnökségét ellátó Csehország iparminisztere, Jozef Síkela, hogy megpróbálja kivetetni az gázársapkát a pénteki találkozó témái közül. Ezt a szándékot von der Leyen beavatkozása jó eséllyel elgáncsolta.
A gázársapkával a fő probléma, hogy az összes orosz gázcsap elzárásával fenyeget. Ma az Északi Áramlat 1 nem üzemel szankciós viták miatt. A Szlovákiába érkező vezeték kétharmados kapacitáson működik, a Török Áramlat pedig rendben üzemel. Ezt ez a szankcióval felérő intézkedés megszüntetheti.
Az amerikai gázra miért nem?
A dolog pikantériája, hogy nem csak az orosz gáz ára magas, de például az amerikai LNG-re láthatóan nem akarnak ársapkát kivetni. A Politico cikkéből az a kifogás köszön vissza, hogy az összes importgáz árszabályozása “összetettebb lenne, mint az, ha csak az orosz gázt emelik be az intézkedésbe”. A Reuters azonban néhány nappal ezelőtt idézett egy szakértőt, aki jelezte, ha túl alacsony lesz gázár, Európának nem csak az oroszok, de senki sem ad el. Az illető becslése szerint 400 euró megawattóránkénti árra lenne szükség a beszállítók “megggyőzéséhez”.
A tagállamok elég megosztottak a témában. Olaszország és Lengyelország azt szorgalmazzák, hogy ne csak az orosz gáz kapjon ársapkát. A fenti érvet kapták válaszul. Norvégia (nem tagja az EU-nak) ugyan elfogadná az árkorlátozást, de a félidős választások előtt álló Egyesült Államok valószínűleg nem.
Most, hogy a liberálisok kikerültek a szlovák kormányból, Szlovákia Magyarország mellett szintén az orosz gáz árplafonja ellen foglalt állást, a Politico értesülései szerint két másik országgal együtt. Ez azért kiemelkedő teljesítmény, mert az olahembargó és gázszolidaritási mechanizmust a négyeskoalíció látatlanban támogatta, előre biztosítva Brüsszelt, hogy nem fog vétózni.
Magyarország azt is szeretné, ha az energiaárakra vonatkozó intézkedéscsomagot egyhangú szavazással fogadnák el (tehát legyen vétójog), az Európai Bizottság azonban (mivel tudja, hogy több tagállam érdekeit is sértik a céljai) minősített többséget akar.
Lengyelország felvetette, hogy átmenetileg függesszék fel az emissziós rendszert. Ezt állítólag a szlovák kormány is támogatná. A magyar kormányfő, Orbán Viktor ezt már áprilisban javasolta. Az intézkedést azonban nem támogatja Luxemburg, Írország, Németország, Finnország és Svédország.
És ami szintén sok kritikát váltott ki a tagállamokból: a Bizottság nem akar tárgyalni az gáz és áramárak szétválasztásáról, annak ellenére, hogy a legtöbb tagállam ezt már hetek óta szorgalmazza.
Kollár az uniós gázársapka-tervről: nem fogok támogatni egy ostaba brüsszeli diktátumot sem
Borítékolható a Bizottsággal szembeni feszültség fokozódása
Újabb szakítópróba előtt áll az Unió, ennek ellenére a Bizottság nulla taktikai érzékkel rohan fejjel a falnak. A lehetséges kimenetelek között hármat érdemes egyelőre számba venni:
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
