Nádi Boldogasszony ünnepe

Nádi Boldogasszony ünnepe

Nádi Boldogasszony a Boldogságos Szűz Mária neve az egyetlen délkelet-alföldi kegyhely alapján, mely Gyula városához kötődik. A történelmi Magyarország Mária búcsújáróhelyeink között látszólag szerény múltra tekint vissza Gyula, az egykori megyeszékhely és uradalmi központ Nádi Boldogasszony kegytemploma, mely október 6-án üli búcsúját.

Az impozáns barokk műemlék épületben ihletetten modern kegykép jeleníti meg a valamikor náddal benőtt, folyókkal sűrűn szabdalt táj egykori védasszonyát, aki elé Nádi Boldogasszony néven járult védelemért a háborúságot, üldöztetést szenvedő Körös-vidék népe és kérte közbenjárását.

A török időkben kiváló búvóhely volt a nádas, mocsaras, lápos terület, mely nemcsak bújtatta az üldözöttet, de hajlékot és táplálékot is adott. Nem véletlen, hogy ezek az anyai tulajdonságok az Égi Édesanya gondoskodására utaltak. Így lett a nádas, a Nádi Boldogasszony hajléka, ahová befogadta, megóvta és megtartotta gyermekeit.

A mai kegykép a középkor századaiban Gyulán már létező híres kegykép emlékezete alapján került a mai helyére 1951. október első vasárnapján. A magyar nép és a katolikusság történetének megpróbáltatásokban bővelkedő esztendeiben, 1948 és 1951 között került sor a régi Mária tisztelet hagyományainak felújítására Gyulán. Akkor, amikor a magyarságtudat, a vallásos hagyományok megtörésére, felszámolására törekedett az országban szovjet segédlettel berendezkedő ateista hatalom.

Az egyház és a hívő emberek zaklatása, a papság, köztük a magyar Katolikus Egyház feje, Mindszenty József bíboros, hercegprímás elleni támadások, az egyházi iskolák közelgő államosítása 1948-ban kritikus helyzetet teremtett az országban. A hercegprímás 1947-1948-as év folyamán a Mária-tisztelet felújításával igyekezett lelket önteni az ország hívő népébe és meghirdette a Boldogasszony-évet.

Így, 1948. április 25-én, a Gyulán tartott Mária-napon tizenötezres hívő tömeg vett részt azon a szentmisén, amelyet Mindszenty József mutatott be. A hatóságok mindent megtettek, hogy megnehezítsék a hívek eljutását Gyulára, majd a rendezvényt is megzavarták. A Kossuth téren, az akkor laktanyaként szolgáló épület oldalánál állították fel a szabadtéri oltárt, amelynek a hátoldala a pápai színekből állt. Az oltár fölött a Szent József-templom lourdes-i Szűz Mária szobra állt. A szabadtéri misét celebráló hercegprímás egy órás beszédben elevenítette fel a gyulai Nádi Boldogasszony tiszteletének hagyományait.

Mindszenty József 1948 novemberében – egy hónappal a letartóztatása előtt – így értékelte a Mária-évet:

Hírdetés

„A Boldogasszony éve keretében megrendezett Mária-napok célja a hagyományos Mária-tisztelet elmélyítése és a vallásos öntudat erősítése. Soha olyan kérdés, amely merőben politikai, szóba nem került a Mária-napokon. Ellenben hirdettük ott a Mária-erények és a Mária-tisztelet mellett a Tízparancsolatot, az emberi méltóságot, a szeretetet, az igazságot.”

A kegyhely búcsúnapjai eddig több időpontban voltak, ami a lassan rögzülő hagyomány felújításával magyarázható. Először október első vasárnapján, majd 1969-től augusztus 15-én, vagy a hozzá közelebb eső vasárnapon. Az augusztusi templombúcsú napján szentséges körmenetet tartottak, míg az október első vasárnapján tartott búcsú lett az úgynevezett Virágbúcsú. Ekkor a búcsúi szentmise végén a zarándokok körmenetben járulnak a kegyoltárhoz, és mindenki egy szál virágot, mint egy fohászt, letesz Nádi Boldogasszony kegyoltára elé.

Az új kegyképet Borsa Antal festőművész készítette és október első vasárnapján helyezték el az új mellékoltárra. Ettől kezdve lett október 6-a a templom főbúcsús ünnepe.

A Körösök hívő népe ma is így imádkozik a kegykép előtt:

Nádi Boldogasszony, Gyula Nagyasszonya,
Hozzád folyamodók kegyes pártfogója.
Nádi Boldogasszony el ne hagyd népedet,
Kérünk e szent helyen, segélj meg bennünket!

Mindszenty József így vallott az 1947-48-as Mária-évben gyakorolt Boldogasszony-tiszteletről:

„Amikor mi a Boldogasszony évének Mária ünnepségeit kigyújtjuk a sebes nemzet országának különböző pontján, arra akarjuk rávezetni a nemzetet: nem csak anyag, föld, test, vér van a mi életünkben, hanem van édesanyai szeretet az Isten trónjánál és itt lent a családi házakban. Ez az édesanyai szeretet hatoljon be mezőre, műhelybe, hivatalba és lépjen a gyűlölet a bosszú a csattogó fogak helyébe. Úgy szerette Isten, de a Boldogságos Szűz is a világot, hogy egyszülött fiát adta érte.”

(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »