Munkáltatói önkorrekció – szolgálati panasznak helyt adó határozat

Példaértékű munkáltatói önkorrekció

a TMRSZ tagja szolgálati panaszának elbírálásakor,

a panasznak való helyt adással

 

Többször fordulnak hozzánk tagjaink az őket ért hátrányos jellegű történések során. Van aki időben, de van aki már csak akkor, amikor megtörtént – azaz teljesedésbe ment – a joghátrány.

A jelen tájékoztatóban szereplő joghátrányok lényege az, hogy a munkáltató a szervezeti egységen belül fellépő létszámgondok, többletfeladatok, vagy akár retorziós jellegű nevelő célzattal kiemeli beosztásából a dolgozót és számára más jellegű feladatot határoz meg. Ez a „házon belüli” megoldási mód lehet jogszerű – és mint jelen példa is mutatja – jogsértő is.

Jelen esetben nem foglalunk állást, hogy milyen okból került tagunk a beosztásból kiemelésre és közrendvédelmi beosztásból miért került határrendészeti (hajóvezetői) beosztásba, de tagunk a munkáltatói döntésről értesülve – amely szerint határozatlan időre átkerült a vízirendészeti feladatok ellátására – szinte azonnal (a döntésről értesülve) a TMRSZ jogi segítségét kérte.

Hírdetés

A munkáltató átrendelésről hozott döntést határozatában, amely ellen 15 napos jogorvoslati lehetőségről is kioktatást adott tagunknak, aki élt is ezen jogával. A szolgálati panasz benyújtását követően újabb állományparancsot hozott a munkáltató – részben helyt adva a panasznak – és a határozatlan idejű átrendelést határozott időtartamúra módosította, amely szerint tagunk további 5 hónapig lett volna köteles a hajóvezetői feladatok ellátására.

Figyelemmel a fentiekre a szolgálati panasz elbírálására a megyei rendőrfőkapitány kerített sort, aki a szolgálati panaszban foglaltaknak teljes mértékben helyt adva – és osztva a TMRSZ jogi álláspontját -megállapította, hogy a munkáltató eljárása jogszerűtlen volt.

Az adott esettel kapcsolatos rövid jogi összefoglalás minden érintettnek tanulsággal szolgálhat, akiket adott szervezeti egységen belül más beosztáshoz tartozó feladatellátással bíz meg a munkáltató, eredeti beosztása meghagyása mellett, átrendeléssel.

A szervezeten belüli átrendelést a szolgálati törvény a Hszt. 61.§-ában szabályozza meg és a lényege, hogy erre csak ideiglenes jelleggel kerülhet sor, amelynek időtartama legfeljebb 30 nap lehet évente.

Az ilyen ideiglenes átrendelésről mindig határozatot kell hozni, azt megfelelően indokolni, és ellene jogorvoslati kioktatásban is részesíteni kell a munkavállalót.

Amennyiben ezen előfeltételek közül bármelyik is hiányzik, ott akár átrendelésről, akár ideiglenes átrendelésről hoz döntést a munkáltató, az jogsértő, megvalósult a munkavállaló sérelmére, és az ellen panasszal lehet (indokolt) fellépni, hogy a sérelmes helyzet megszűnjön.

Tapasztalataink szerint – nem ideértve tagunk helyzetét, hiszen a munkáltató a panasznak korrekt módon eljárva jogszerűen helyt adott – sok esetben mintegy retorziós, fegyelmező jelleggel kerít sort a munkáltató az ideiglenes átrendelésre, sőt sok esetben arról határozatot sem hoz, így értelemszerűen nem indokolja meg és jogorvoslati lehetőséget sem biztosít a dolgozónak.

Az ideiglenes átrendelés lehetősége olyan eszköz a munkáltató kezében, amely nem korlátlan és amely éppen az átmeneti zavarok jogszerű áthidalása érdekében került megalkotásra, nem pedig azért, hogy tartós munkaerőhiányt hidaljon át, vagy akár fegyelmezési (retorziós) célzattal alkalmazza azt a munkáltató.

Sajnos csak azokban az esetekben tudunk jogi segítséget nyújtani, ahol a tag jog- vagy igazságérzetét bántja a munkáltató döntése, azt méltánytalannak, vagy jogszerűtlennek érzi. Szakszervezetünk a tagtól kapott meghatalmazás alapján jogosult megismerni a teljes mögöttes tényállást és aszerint tud fellépni a munkavállaló jogos érdekeit képviselve, hogy a jogsértő helyzet megszüntetésre kerüljön, vagy a tejesedésbe ment jogsérelem alapján a tag utólagos igényét (például sérelemdíj formájában) érvényesíteni lehessen.


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »