Multik vs. nemzetállamok: az ellenállás erősebb, mint azt Brüsszel gondolta volna

Multik vs. nemzetállamok: az ellenállás erősebb, mint azt Brüsszel gondolta volna

Még nem dőlt el, hogy valóban kimaradnak­e a nemzeti parlamentek az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikálási folyamatából ­ nyugtatott meg minket Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) programfelelőse. Ahogy arról lapunk beszámolt, hétfőn az Európai Bizottság bejelentette, elkészült az egyezmény szövegének jogi átfésülése.

Alapvetően, azt kell eldönteni, hogy a nagy szabadkereskedelmi egyezmények úgynevezett „vegyes egyezménynek” számítanak-­e, ebben az esetben ugyanis a tagállamok jóváhagyására is szükség van, vagy csak az Európai Unió Tanácsa, illetőleg az Európai Parlament jogosult véleményt nyilvánítani a TTIP­-pel és a CETA­-val kapcsolatban.

Fidrich Róbert emlékeztetett:

az Európai Bizottság és a tagállamok között ebben a tekintetben véleménykülönbség áll fenn.

Franciaország és Németország is úgy gondolja, hogy a CETA és a TTIP egyaránt érint tagállami hatáskört – kivált a befektetésekre vonatkozó fejezetek – , ezért ezek vegyes egyezménynek számítanak, és szükség van a nemzeti parlamentek jóváhagyására.

Az Európai Bizottság ezzel szemben más az álláspontot képvisel.

A Bizottság tavaly augusztusban fordult az Európai Bírósághoz az EU és Szingapúr közti szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Az ázsiai városállammal 2014 októberében zárultak le a beruházásvédelemről folytatott tárgyalások, jellemző, hogy a magyar kormány erőteljesen támogatta az egyezmény megkötését, sőt Áder János köztársasági elnök akkor azért lobbizott, hogy hazánk legyen Szingapúr kapuja Európára.

A Bizottság most azt szeretné elérni, hogy a Bíróság mondja ki, a Szingapúrral megkötött megállapodás nem vegyes egyezmény, hanem csak EU­-s hatáskör – ezzel precedenst teremtve a jövőre nézve.

„Ez a bírósági ügy még nem zárult le. Ezért sem szerepelt a Bizottság hétfői közleményében, hogy a tagállamok véleményt formálhatnak­e a CETA­ról, vagy sem. Cecillia Malström csupán a reményét fejezte ki a kérdésben”

– hangsúlyozta az MTVSZ programfelelőse.

Kanadával 2009-­ben kezdődtek meg a tárgyalások, másfél évvel ezelőtt lezárták azokat, ekkor mutatták be a tervezett szöveget. Ezután szokott megkezdődni egy klasszikus kereskedelmi egyezmény jogi ellenőrzése, ezután már érdemben nem szokott változni a szöveg.

Ugyanakkor, mivel az befektető­állam vitarendezési mechanizmust (ISDS) nagyon sok kritika érte – sőt az ISDS­-fejezet tárgyalását a TTIP-­ben még fel is függesztették két évre, és csak a múlthéten került újra terítékre, miközben volt egy EU-­s társadalmi konzultáció is, amelyen 150 ezer ember mondott, 97 százalékban elutasító véleményt a vitarendezésre -, az Európai Bizottság bevezetné a befektetési bírósági rendszert (ICS), amely a gyakorlatban viszont ugyanúgy azt eredményezi, hogy perelhetik a nemzetállamokat a multik, csak egy picit más szabályok szerint.

A hétfői közleményből az is kiderült – és ezt nevezte Fidrich Róbert igazán meglepőnek – , hogy a CETA ISDS-­fejezetét is módosították, és már ebben a szabadkereskedelmi egyezményben is az ICS­-rendszert alkalmazzák.

Hiába a Bizottság jól érzékelhető szándéka, ez még egy messze nem lefutott meccs

– vélekedett a szakember, aki felelevenítette, hogy az ACTA­-t is azután sikerült elsöpörni, hogy azt már Japánban alá is írták az abban résztvevő országok.

Az MTVSZ programfelelőse elmondta: az eddigi vélemények szerint, és ez a Föld Barátai Európa álláspontja is, a CETA egy vegyes egyezmény, de ettől függetlenül elképzelhető, hogy a Bíróság az Európai Bizottságnak ad igazat az EU-­Szingapúr ügyben.

„Elvileg most úgy áll a helyzet, hogy megakadályozhatja egy nemzeti parlament a TTIP ratifikálását”.

Mindenesetre ez is arra mutat, hogy az Európai Bizottság, illetve az Egyesült Államok és Kanada is kezdenek feladni a kezdeti ambíciókból, sokkal nagyobb ellenállásba ütköztek, mint amilyenre számítottak

– adta meg a tökéletes végszót cikkünknek Fidrich Róbert.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »