Múltidéző séta a tátrai tavak környékének korabeli hangulatát idézve

A nyári forró napok szinte önkéntelenül a tavakhoz, azok hűsítő vizéhez vonzanak. Van akik a napsütésben fürdeni szeretnének bennük, mások máshol a szépségükkel, a vizükben tükröződő csodálatos hegyormok, erdők látványával szeretnének betelni. Utóbbiakat várja évszázadok óta a Tátra, a csúcsaival, a völgyeiben rejtőzködő tavaival, tengerszemeivel, patakjaival, vízeséséivel. Az alábbi történelmi séta ezekből mutat be néhányat.

 

A Csorba-tó

 

Csorba-tó

A Magas Tátra egyik legismertebb és a leglátogatottabb tava. Első említése 1644-ből való. Tengerszem. Nevét a közelében fekvő Csorba (Śtrba) községről kapta. Lakosai 1860-ban le akarták ereszteni, hogy helyén egy számukra értékesebb legelőt alakítsanak ki. A tó 1901-ig a Szentiványi család tulajdona, azután az állami kincstár megvásárolta meg tőlük. A 19. század végéig halakat telepítettek bele, jegét kitermelték. Ez különlegesen tiszta volt, ezért nagy kereslet volt iránta. Budapestre, Bécsbe, Berlinbe is szállították.

 

Csorba-tó

Miroslav Slavík 1930-ban kezdeményezte, hogy nevezzék át „Slovenské pleso“-nak, azaz Szlovák-tónak, de javaslatát nem fogadták el. A tó mellett található a hasonnevű népszerű klimatikus gyógyhely. A tóról az első képet Müller Jakab János lőcsei tájképfestő készítette el. A képeslapok elterjedésével a Csorba-tó lett az egyik leggyakrabban bemutatott Tátrai helyszín.

 

Poprádi-tó

 

A Magas Tátra déli oldalának ötödik legnagyobb tava, 1494 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Területe 6,88 hektár, legmélyebb pontja 17,6 méter. Könnyű elérhetősége lévén a Magas-Tátra egyik leglátogatottabb helye. Varázslatos szépségű, a közelében található Omladékvölgyi Jeges-patak vízesése.

 

Poprádi-tó

A tó megnevezése azt sugallja, hogy Poprád városról kapta a megnevezését, de ez nincs így. „Poprádhoz“ annyi köze van, hogy az innen tóból kifolyó Krupa-patak, a völgyön keresztülfolyó Hincó-patak összefolyásától kialakult folyó neve Poprád. A tó északi partján áll a Poprádi-tavi menedékház, ami a Menguszfalvi-völgybe induló túrák legjobb kiindulási pontja. Eredeti helyén épült újjá a 2011-ben megnyitott Majláth-menedékház.

 

Poprádi-tó

A Zöld-tó

 

Partján található a turisták körében nagyon népszerű Zöld-tavi menedékház. Elődjének a 1876-ban felépült Fehér-tavi- és a Zöld-tavi-völgyek térségének menházát tekintik, amelyet a a közelben lévő Rókusi-réten építették fel. Első megnevezését, Egyed-menház a Magyarországi Kárpátegyesület alapítójáról és akkori elnökéről Berzeviczy Egyedről kapta. A ház a turisták kedven központja lett, ami nem nyerte meg az itteni pásztorok tetszését, ezért gyakran megrongálták. Főleg emiatt, a Magyarországi Kárpátegyesület döntése alapján 1880-ban a Zöld-tó partjára helyezték át. Sokszor megrongálódott, majd 1890 körül leégett. Az új ház a tó déli partján 1895-97 között Schwarz késmárki építész tervei alapján épült fel kőből.

Zöld-tó

 

Az első látogatók 1897 júliusában érkeztek a házba, ünnepélyes megnyitására 1897. augusztus 27-én került sor. A Magyarországi Kárpátegyesület védnöke, az építkezést is támogató Frigyes főherceg tiszteletére ekkor Frigyes-menedékháznak nevezték el. A 20. század elején Bedrich-menedékháznak is nevezték, Az I. világháború befejése után kapta a Zöld-tavi menedékház megnevezést. 1950-ben a hegymászó oktatás közben életét vesztett Albert Brnčalnak emléket állítva Brnčal-menedékház lett. Eredeti, Zöld-tavi megnevezését 1991 után kapta vissza. Jelenleg a Szlovák Turisták Klubja, valamint a JAMES Szlovák Hegymászó Egyesület tulajdonában van.

 

Zöld-tó

A Vadorzó-hágó

 

A Lengyel-Tátrában, a Halastó (Morskie Oko) környékén két, nehéz magashegyi túraútvonal várja a turistákat. A Vadorzó-hágó Menguszfalvi-csúcsok (Mięguszowiecke Szczyty) tömbjében található, az egyik legérdekesebb tátrai turista útnak tekintik, de bejárást csak a tapasztaltaknak ajánlják., hiszen az hegymászó képzettséget is igényel. A másik útvonal a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezet, amely útvonal szintén igényli a gyakorlatot.

 

Vadorzó-hágó tengerszemmel

A Békás-tavak

 

Békás-tó

A tavak (Žabie plesá) a Békás-tavi-völgyben, a Tengerszem-csúcs és a Hunfalvy-hágó lejtői alatt találhatóak. A megnevezés három tavat jelöl, melyek közül a Nagy-Békás-tó a legismertebb. 1919 méter magasságban fekszik, 287x 170 méter területű, legmélyebb pontja 7 méter. Vize egy 70 méter hosszúságú patakon át a Kis-Békás-tóba ömlik. Ez a tó 1918 méter tengerszint feletti magasságban található, területe 160 x 105 méter, legmélyebb pontja 12,8 méter.

 

Békás-tó

Kifolyása hozza létre a Békás-patakot, amely a Hincó-patakba ömlik. A harmadik a Felső-Békás-tó, az előbbi két tó felett, 2053 tengerszint feletti magasságban, az Olga-csúcs keleti fala alatt található. Mindössze 75 x 40 méter területű.

 

A Tarpataki vízesések

 

Tarpataki vízesések

 

Ótátrafüred (Starý Smokovec) és Tátralomnic (Tatranská Lomnica) környékének egyik legismertebb, legtöbbet látogatott látványossága a Tarpataki-vízesések együttese. Az egymás fölötti vízesések egy összetett rendszert alkotnak. Közelükben, de tőlük elkülönülten a Kis-Tar-Patakon (Malý Studený potok) található az Óriás-vízesés. Szépségét, a patak kb. 20 m magasról alázúduló vizét egy hídról lehet megtekinteni. A látvány a képeslapok kedves témája is volt, s az mai is. Nem csodálkozhatunk azon, hogy  Csontváry Kosztka Tivadart is megihlette.

 

Tarpataki vízesések

 

Tarpataki vízesések

A Nagy-Tar-patak és a Kis-Tar-patak egyesülése alatt további négy vízesés található. Közülük a legnagyobb a Felső-vízesésnek is nevezett Kis-vízesés. Alatta, 1247 m tengerszint feletti magasságban található a Rejtett-vízesés. Ezt követi az 1226 m magasságban található, Középső-vízesésnek is nevezett Nagy-vízesés alsó vége.

 

Tarpataki vízesések

Egykor a Kis-Tar-patakon elérhető volt a képeslapokon is megörökített „Művészek vízesése” (ma Trojitý vodopád), amelyet a turisták jelenleg nem látogathatnak.

 

Tarpataki vízesések

A Téry-menedékház

 

Öttói részlet

 

A Magas-Tátra legmagasabban működő turistaháza 1899-ben épült fel. Építését a Szepesi Öt-tó katlanában. a selmecbányai Téry Ödön javasolta, akit a „szegények orvosaként“ tartanak számon. A terveket a Magyarországi Kárpátegyesülettel megegyezve  a Magyar Turista Egyesület kezdte megvalósítani. A menedékházat számos probléma megoldása után (az építkezés anyagot teherhordók, lovas kocsik szállították a helyszínre, az odavezető út egy részét robbantással tették járhatóvá) 1899 augusztusában fejezték be. Az avatóünnepélyen kapta a Téry-menedékháznak megnevezést. A menedékházat 1979-1982 között átépítették. Az ehhez szükséges 197 tonna építési anyagot gyalogosan, 570 tonnát pedig légi úton szállították fel a házhoz.

 

Puntigán József, Körkép.sk

Nyitókép: Nagy halas-tó. A képek és a nyitókép is a szerző saját gyűjteményéből származnak


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »