Műemlékrombolásért 30 év?

Műemlékrombolásért 30 év?

Szokatlan per kezdődött tegnap a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon, ahol a militáns iszlamista Ahmad al-Faqi al-Mahdi kulturális hagyatékok megsemmisítéséért áll a törvényszék elé. A férfit azzal vádolják, hogy radikális lázadócsoport tagjaként vezető szerepet játszott a Maliban található történelmi értékek elpusztításában.

Beismerte bűnösségét a tegnap kezdődött perben Ahmad al-Faqi al-Mahdi, akit a Maliban található Timbuktu történelmi emlékeinek megsemmisítéséért tett felelőssé a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC). Bár militáns iszlamisták Közel-Kelet-szerte súlyos károkat okoztak páratlan történelmi leletekben – ha éppen nem pusztították el azokat teljesen –, al-Mahdi az első, akit kulturális örökség megsemmisítésével kapcsolatban a hágai székhelyű törvényszék háborús bűncselekménnyel vádolt meg, és akár 30 év börtönbüntetésre is ítélhetik.

Timbuktu fontos szerepet játszott az iszlám nyugat-afrikai terjeszkedésében, főként a 13. és 17. század között volt meghatározó a térség vallási életében, és 1988 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A város nemcsak három mecsetjéről, valamint 16 mauzóleumáról híres, hanem arról is, hogy vallásról, jogról, irodalomról és tudományról szóló kéziratok százezreit tárolták itt.

A vád szerint al-Mahdi a mali polgárháborúban tagja volt az al-Kaidával kapcsolatban álló, az ország északi részét megkaparintó Anszár ed-Dín, vagyis a Hit védelmezői nevű szalafista csoportnak, és kezdeményező szerepet játszott egy timbuktui mecset, valamint kilenc – azóta már helyreállított – mauzóleum elpusztításában, amelyeknek az iszlamisták sokszor vésővel és csákánnyal estek neki. A radikálisok kezei között elpusztult jó néhány rendkívül értékes írásos emlék is.

Noha al-Mahdi lehet az első, akit hasonló tettekért elítélhetnek, az Iszlám Állam, a tálibok és hindu szélsőségesek is okoztak súlyos károkat történelmi emlékekben. A Közel-Keletet feldúló Iszlám Állam például nemrégiben asszír szobrokat rombolt le az ősi Ninivében, majd római kori épített emlékeket tett a földdel egyenlővé Palmürában. A tettesek mindeddig megúszták, már csak azért is, mert Szíria nem tagja a törvényszéknek. Az afganisztáni iszlamista dúlásnak annak idején egyik szimbóluma lett a 6. században egy sziklaoldalba faragott, Bámiján-völgyi Buddha-szobrok elpusztítása: az iszlamisták 2001-ben dinamittal tették tönkre a páratlan leletet.

Indiában, 1992-ben hindu szélsőségesek az 1500-as években épített Babri-mecsetet rombolták le annak érdekében, hogy a helyén saját vallási szentélyt építhessenek, Kambodzsában pedig a hetvenes években kitört polgárháború alatt fosztottak ki ősi templomokat.

Az ICC a mali eseményeket 2012 óta vizsgálja, tuareg lázadók ekkor foglalták el az ország északi részét, ahol szigorú iszlám törvénykezést vezettek be. A rá következő évben viszont a franciák által segített kormányerők vissza tudták szorítani a felkelőket.

Noha az ICC korábban még nem vont senkit felelősségre kulturális örökség megsemmisítéséért, a jugoszláv háborús bűncselekményeket vizsgáló, szintén hágai törvényszék annak idején vizsgálta az egyaránt UNESCO-listán szereplő Mostar és Dubrovnik bombázását, az ügyben több egykori politikust és katonai vezetőt is elítéltek.

Al-Mahdi egyébként az első iszlamista vezető, aki tetteiért a büntetőbíróság előtt kénytelen felelni, egyben az első olyan vádlott, aki elismerte bűnösségét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »