Moszkvába és Kijevbe készül az EBESZ soros elnöke

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemrég hivatalba lépett soros elnöke, Miroslav Lajcák azért utazik Moszkvába és Kijevbe, hogy közvetítsen a kelet-ukrajnai válságban. Ezt a szlovák külügyminiszter Bécsben tartott csütörtöki sajtókonferenciáján jelentette be. A politikus elmondta, az EBESZ soros elnökeként egyik első útja Ukrajnába vezet majd, később azonban az orosz fővárosba is ellátogat.

Az EBESZ 57 tagállama képviselői előtt a szlovák soros elnökség terveit ismertetve arról beszélt, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésénél az elítélések önmagukban semmin sem változtatnak. A kercsi tengeri incidens során Oroszország által őrizetbe vett ukrán tengerészek ügyével kapcsolatban pedig hangsúlyozta: „fontos, hogy ez egy elszigetelt incidens volt”.

Arra a kérdésre, hogy a soros szlovák EBESZ-elnökség kiemelt témái között miért nem említette a sajtószabadságot, Lajcák azt felelte: „a sajtószabadság számunkra szent”. Kiemelte: ez az egyik legfontosabb alapelv, amelyet Szlovákia is teljes mértékben tiszteletben tart.

Egy másik újságírói kérdésre válaszul Lajcák elmondta, hogy az EBESZ működését eddig még nem befolyásolja egyik tagállamának a szervezet költségvetését blokkoló magatartása. Lajcák, bár nem említette Franciaországot ennek kapcsán, hangsúlyozta, hogy a büdzsé elfogadása mindössze egyetlen tagállam miatt hiúsult meg.

Az EBESZ-hez közeli források szerint Párizs akadályozta meg a költségvetés elfogadását, azzal érvelve, hogy a szervezet 57 tagállama nem arányosan járul hozzá a szervezet fenntartásához. Január 2-án Véronique Roger-Lacan francia EBESZ-nagykövet Twitter-üzenetben kifogásolta, hogy „egy maréknyi ország adja a költségvetés 99 százalékát, míg negyven tagállam összesen is kevesebb mint 1 százalékát”.

Az EFE spanyol hírügynökség szerint Franciaország különösen Oroszországra neheztel ebben a kérdésben, illetve néhány közép-ázsiai országra, amelyek gazdasági helyzete az 1990-es évekbeli csatlakozásuk óta jelentetősen javult. A legnagyobb befizetők az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság.

Lajcák beszélt arról is, hogy a szervezet jelenleg egy átmeneti költségvetés alapján dolgozik, s egy munkacsoportot bíztak meg a tagdíj hozzájárulások kérdésével. Amennyiben azonban az elkövetkező hetekben nem születik megállapodás, úgy az negatív következményekkel járhat az olyan EBESZ-intézmények számára, mint a választási megfigyelésért felelős Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR).

Moldovában februárban tartanak parlamenti választásokat, Ukrajnában pedig márciusban elnökválasztást. A szlovák miniszter kiemelte, hogy az EBESZ ukrajnai megfigyelő misszióját nem érinti a költségvetési vita, mert ez egy elkülönített büdzsé alapján működik.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »