Moszkva a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonását kérte, de Bukarestnek és Szófiának nem tetszik az ötlet

A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium tömegtájékoztatási eszközök kérdéseire válaszoló közleményében.

A moszkvai diplomáciai tárca szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.

"Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik" – állt az orosz minisztérium közleményében.

Az Oroszország és a NATO és által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették, hogy nem tekintik ellenfélnek egymást, és megállapodtak, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát. 1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a szövetséghez, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia.

A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van, és a szövetség kitart a "nyitott ajtók" politikája mellett.

Az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz szerződéstervezet formájában eljuttatott orosz garanciaigények Moszkvának azt az elvárását tartalmazzák, hogy a NATO ne vegyen fel újabb tagokat a posztszovjet térségben, az Oroszországgal határos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és a NATO katonai infrastruktúráját fejlesszék vissza az 1997-es állapotokra.

Az orosz igények szerepeltek Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki találkozójának napirendjén.

A román külügy elutasítja a felvetést

Bukarest megalapozatlannak tartja és elutasítja Oroszország azon igényét, hogy a NATO vonuljon ki Romániából és Bulgáriából – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.

A román külügyminisztérium arra emlékeztetett, hogy a NATO-csapatok jelenléte a tagállamok területén a szövetség egy védekező jellegű válaszlépése Oroszország egyre agresszívebb magatartására, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget törvénytelen elfoglalására.

Hírdetés

Oroszország már 2021 decemberében is előállt azzal az igénnyel, hogy a NATO vonja ki az idegen csapatokat és haditechnikát azon országok területéről, amelyek 1997-ben nem voltak NATO-tagok, amit a NATO nyilvános állásfoglalásaiban és az Oroszországgal folytatott párbeszédben is elfogadhatatlannak minősített, leszögezve, hogy ez nem képezheti alkut tárgyát. Az elrettentő és védelmi célokat szolgáló katonai jelenlét a közös védelem részét képezi, és ebben a kérdésben harmadik országnak nem lehet vétójoga – mutat rá a bukaresti közlemény.

Románia a térség biztonsági fejleményeire hivatkozva továbbra is határozottan szorgalmazza a NATO keleti szárnyának megerősítését, ebben a vonatkozásban pedig üdvözli a Amerikai Egyesült Államok és Franciaország azon bejelentéseit, miszerint csapatokat készülnek küldeni Romániába. Románia ugyanakkor kifejezi reményét, hogy az Oroszországgal kezdett nyílt párbeszéd a feszültségek csökkenését eredményezi, ami az egész euroatlanti térségnek érdeke – zárul a román külügyminisztérium közleménye.

A Digi24 román hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese úgy értékelte: Oroszország nem szólhat bele abba, hogy a NATO – biztonsági megfontolások alapján – hogyan csoportosítja katonáit a tagországok területén. Szerinte Moszkva igénye teljesen anakronisztikus, az pedig elfogadhatatlan, és az európai múlt sötét időszakait idézi, hogy katonai beavatkozással fenyeget egy szomszédos szuverén, független és demokratikus államot.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Klaus Iohannis román államfő jövő szerdára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), hogy megvitassák a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, és a reakcióképesség javítását célzó intézkedésekről döntsenek.

Bolgár kormányfő: Bulgária szuverén ország

A bolgár kormány maga dönt a védelmi terveiről, és egyeztet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) tartozó szövetségeseivel – szögezte le Kiril Petkov miniszterelnök Szófiában pénteken, miután Oroszország bejelentette, hogy biztonsági követelései között szerepel az is, hogy a NATO-erők hagyják el Bulgáriát és Romániát.

A NATO-tagországokban nő a nyugtalanság és az aggodalom, miután Oroszország több tízezer katonát vont össze az ukrán határ közelében. Moszkva tagadja, hogy támadást tervezne Ukrajna ellen, de azt állítja, hogy közelebbről meg nem jelölt katonai lépéseket tesz, ha biztonsági követeléseit nem teljesítik.

"Bulgária szuverén ország, amely már régen meghozta a döntését a NATO-tagságról. Mint ilyen, egyedül a bolgár kormány jogosult az ország védelmének megszervezéséről dönteni, szövetségeseivel egyeztetve" – hangsúlyozta Petkov miniszterelnök a parlamentben.

Mint kifejtette, a NATO-t alapító szerződés nem hozott létre olyan alacsonyabb kategóriájú tagországokat, amelyek részére csak szelektíven vagy korlátozott mértékben járna a kollektív védelem.

Moszkva jogilag kötelező erejű garanciákat követelt a NATO-tól, amelyekkel megállítanák a szervezet további bővítését, és visszatérnének a NATO 1997-es határaihoz.

Bulgária, amely Moszkva egyik legszorosabb szövetségese volt a hidegháború idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »