Morvai Mogherininek: mit titkol az EU az Iszlám Állammal kapcsolatban?

Morvai Krisztina ismét konkrét és fontos kérdést tett fel az Iszlám Állammal kapcsolatosan az Európai Parlament strassburgi plenáris ülésén. Konkrétan arra a rejtélyre kérdezett rá, hogy az Európából az Iszlám Állam kötelékébe harcolni távozó személyek a jelek szerint minden további nélkül visszatérhetnek Európába, és semmiféle büntetőjogi jogkövetkezménnyel nem kell számolniuk.

Ennek valóságtartalmáról, illetve okairól kérdezte Federica Mogherini külügyi főképviselő asszonyt. A főképviselő – a tőle megszokott módon – nem válaszolt a feltett kérdésre. Másodszor fordult elő, hogy az Európai Parlament képviselői és az Európai Bizottság tagjai közötti konzultációban látványosan elzárkózott attól, hogy az Iszlám Állammal összefüggő kérdésben tájékoztassa a képviselőket és rajtuk keresztül az európai polgárokat. Morvai Krisztina felszólalása itt látható:

A mostani eset előzménye volt Morvai egy előző kérdésfeltevése Mogherininek, hasonló témában, amelyre Mogherini szóban nem válaszolt, csak Morvai Krisztina írásos kérdésére, amelyre viszont a válaszadás számára már kötelező volt.

Itt látható Morvai akkori kérdése:

Morvai Krisztina írásos kérdései Mogherininek a következők voltak:

1. Az Ön tudása szerint, illetőleg az Európai Unió mint intézmény tudása szerint ki támogatja anyagilag az Iszlám Államot, és különösen kik azok, akik olajat vásárolnak e szervezet(ek)től?

2. Mit tett eddig és mit tesz az Európai Unió annak érdekében, hogy ezeket a vállalatokat, illetőleg államokat beazonosítsa, és igazságszolgáltatás elé állítsa, különös tekintettel arra, hogy magatartásuk és tevékenységük nyilvánvalóan a nemzetközi jogba ütközik?

A külügyi főképviselő írásbeli válasza a következő volt: 

P-012737/2015
Dimitrisz Avramopulosz válasza a Bizottság nevében
(1.12.2015)
A Bizottság általános ismertekkel rendelkezik az Iszlám Állam bevételforrásairól, köztük az olajértékesítésről[1]. Az Iszlám Államtól olajat vásárlók vagy a szervezetet egyéb módon pénzügyileg támogatók kilétéről ugyanakkor nincsenek információi. A terrorizmusfinanszírozás gyanúját nemzeti szinten kell jelenteni a pénzügyi információs egységek felé, akik azt követően határoznak a megfelelő további lépésekről. A terrorizmusfinanszírozással vádolt személyek ellen a nemzeti bíróságok indítanak eljárást. Az EU nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó egyedi esetekbe beavatkozzon.

Az EU nemrégiben megerősítette jogi keretét annak megelőzése érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás céljaira visszaélhessenek a pénzügyi rendszerrel[2]. Az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy azonosítsa azokat a harmadik országbeli joghatóságokat, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit stratégiai hiányosságok jellemzik, hogy azok fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak. A terrorizmusfinanszírozás módszereinek folyamatos kutatása a továbbiakban elősegíti a nemzeti hatóságok munkáját. Ezzel összefüggésben a Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy az (EU) 2015/849 irányelv előírásai szerint beazonosítsa a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás belső piacot érintő kockázatait. Az értékelést legkésőbb 2017 júniusában hozzák nyilvánosságra, és egyben ajánlásokat tesznek a tagállamoknak e kockázatok kezelésére.

[1] Lásd a FATF e témában készített jelentését, amely a következő webhelyen érhető el: http://www.fatf-gafi.org/media/fatf/documents/reports/Financing-of-the-terrorist-organisation-ISIL.pdf.
[2] Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről.

Természetesen a mostani esetben is hasonló lesz a folytatás, azaz Morvai Krisztina írásban fogja feltenni az elhangzott kérdést az Európai Unió külügyi főképviselőjének, akinek a vonatkozó szabályozás alapján kötelessége lesz az írásban történő válaszadás.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »